Még be sem fejeződött az első 48 csapatos labdarúgó-világbajnokság, máris megindult a találgatás, hogy a FIFA tényleg újra megemeli-e a létszámot, így a következő, 2030-as vb-n már 64 csapat vehetne részt. Akik a 48 válogatottal rendezett világbajnokság miatt dühöngtek, jobb, ha pihenőre vonulnak. Már csak azért is, mert az újabb bővítés egyáltalán nem ördögtől való gondolat. S az sem biztos, hogy a színvonalat nagyon csökkentené. Viszont Európának megint felesleges ujjongania, mert ez a történet, a FIFA újabb létszámemelése sem az öreg kontinensről szólna.
Mivel csak két mérkőzés van hátra a jelenleg is zajló világbajnokságból, itt az ideje, hogy a cikkíró hamut szórjon a fejére. A vb előtt azt jövendöltem, hogy soha nem látott unalomba fulladnak a csoportmeccsek, s az igazi világbajnokság majd a legjobb 16 között kezdődik el. Nos, tévedtem, mert – bár tényleg akadt néhány olyan csoportmérkőzés, amellyel vallatni lehetett –, ez a vb egyáltalán nem volt rossz, s ez részben olyan kiscsapatoknak volt köszönhető (Zöld-foki-szigetek, Kongói Demokratikus Köztársaság), amelyektől senki sem várt semmit előzetesen. Az is sokatmondó adat, hogy a 48 csapatból 47 rúgott legalább egy gólt, igaz, hat olyan együttes is akadt, amely nem szerzett pontot. A FIFA tehát elégedett lehet – írja a Magyar Nemzet.
A FIFA mesterterve: 64 csapat, 128 meccs, ki tudja, hány nap
A 48 csapatos világbajnokságon 104 mérkőzést rendeztek, s nyolc csoportharmadik is továbbjutott a legjobb 32 közé. Ebből a nyolc csapatból aztán hét azonnal kiszállt a versenyből, azaz a nyolcaddöntőbe Paraguay kivételével egy sem került be. A 64 csapatos világbajnokság lebonyolítása lényegesen egyszerűbb lenne. Ott 16 négyes csoportot alakítanának ki, s visszatérnénk ahhoz, hogy csak az első és második helyezettek jutnának a legjobb 32 közé.
A 2026-os vb-n összesen 72 csoportmeccset rendeztek meg, a 64 együttest felvonultató világbajnokságon ez a szám 96-ra ugrana, amely az agyrém kategóriáját súrolná.
A 96 lejátszott csoportmérkőzés után jönne még 32 találkozó az egyenes kieséses szakaszban, így a teljes meccsszám 128 lenne. Iszonyatosan sok. Ráadásul a mostani, 39 naposnál is hosszabb lenne a világbajnokság, mert ennyi idő alatt nem lehet lejátszani 128 meccset.
Nem Európa lehet ennek a nyertese
Mi az, ami miatt a FIFA a további létszámemelés mellett tör lándzsát? Természetesen a pénz az első és legfontosabb szempont. Hiába volt ugyanis ez a 48 csapatos világbajnokság és hiába kapott Ázsia kilenc induló helyet,
még ebbe a kilences mezőnybe sem fért bele India, Kína és Indonézia.
Márpedig ez a három ország a Föld jelenlegi négy legnépesebb állama között van (az első India, a második Kína, a negyedik Indonézia), ez pedig akkora piaci lehetőség, amelyet a FIFA be akar kebelezni. Már most egészen biztosak lehetünk abban, hogy a 2030-ra szóló esetleges létszámemelés nyertese megint nem Európa lesz, hanem Ázsia. Ha ugyanis a FIFA-nak arról kell döntenie, hogy mely országoknak kell – szigorúan gazdasági alapon – ott lenniük egy világbajnokságon, akkor nem Európa mellett teszi le a voksát.
Mivel a mostani vb-ről a mi kontinensünkről csupán Olaszország volt az, amelynek a hiánya fájdalmasan érinthette a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget, ne legyen kétségünk, hogy az újabb létszámbővítés nem azt a célt szolgálja, hogy olyan csapatok, mint a magyar válogatott mindenképpen ott legyen a tornán.
Bármennyire is fáj leírni, de ettől még igaz: pénzügyi és gazdasági szempontból a magyar válogatott hiányát senki sem érzi meg a FIFA pénzemberei közül.
Nekünk persze fáj, hogy 1986 óta nem lehettünk ott egyetlen vb-n, sem, de ez csak és kizárólag a mi fájdalmunk, senki másé.
Ki fog így vb-t rendezni?
A 64 csapatos világbajnokság megrendezése sem egyszerű feladat, pláne akkor nem, ha egy ország vállalja a házigazda szerepét. 2030-ban erről nincsen szó, mert a rendezők között ott van Spanyolország, Portugália, Marokkó, miközben a torna elején néhány mérkőzést Dél-Amerikában, azaz Argentínában, Paraguayban és Uruguayban rendeznek meg. Ám 2034-ben egyedül Szaúd-Arábia lesz a rendező. A Közel-Kelet leggazdagabb és leghatalmasabb országa meg tudna birkózni egy 128 meccses világbajnoksággal. Mivel náluk nem számít a pénz, legfeljebb rittyentenek még egy stadiont a sivatag közepére. Ám a 64 csapatos vb-rendezés sok országot eleve kizár abból, hogy házigazda legyen.
Tiltakozó futballszakma
Ebben a cikkben eddig egyetlen szó sem esett futballszakmai szempontokról, pedig ezeknek kellene a legfontosabbnak lenniük. Ha csak ezt a szegmenst vizsgáljuk, azt látjuk. hogy rendkívül erős tiltakozás robbant ki a sokak által esztelennek gondolt terv ellen. Az egyik leghatározottabb kritikát az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin fogalmazta meg.
Udvariasan annyit mondott, hogy szerinte ez nagyon rossz ötlet. Ceferin szerint a 64 csapatos vb már nem lenne ugyanaz, mint a 32 vagy 48 együttest felvonultató világbajnokság (nahát), azaz csökkenne a világbajnokság exkluzivitása.
Ezenfelül a világbajnoki selejtezők szakmai értéke is sokkal kisebb lenne. Bár a kontinentális kvótaelosztásról még semmit sem tudni, az biztos, hogy a FIFA teljes taglétszámának csaknem harmada szerepelne azon a vb-n, amelyen 64 csapat indulna el. Szintén nem sok szó esik arról, hogy egy ilyen létszámú világbajnokságon mennyivel nőne az amúgy is végletekig kizsigerelt játékosok terhelése. A mostani, június 11–július 19. közötti esemény előtt is többhetes edzőtáborok zajlottak, a nemzeti csapatok játékosai két hónapot (vagy annál is többet) töltöttek együtt. Ugyanakkor a FIFA azzal érvel, hogy a bővítés több ország számára biztosítana történelmi világbajnoki részvételi lehetőséget, és ezzel globálisan erősítené a labdarúgás fejlődését.