NYELVMŰVELŐ
A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”
A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban ...
Csak egy névelő…
– gondolhatja a mindennapi nyelvhasználó. Pedig olykor nem kis fejtörést okoz e viszonyszó pontos alkalmazása.
Nem más, mint ez és ilyen meg ennyi
Nagyon ért a mai közbeszéd és a média a lényeg közlésének elodázásához, a mesterséges titokzatoskodáshoz.
„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”
Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt ...
Jól sült el a kémia…
A foghíjas ismeretek, a fogalmazási képességek hiányosságai, a sekélyes szókincs, a nem kellő összpontosítás – vagy mindezek együttese – nyomán ...
Viszlát, viszketés? Viszlát, csatornaszag?
Egyre gyakrabban találunk példát a „viszlát” szóösszevonás félreérthető alkalmazására.
Ki „emlékszik” a márciusi hősökre és Szent Istvánra?
Gyakori a mai nyelvhasználatban, hogy az emlékezik helyébe is az emlékszik kerül. Ez szótévesztés.
„Nem nagy dolog, amit csinál”
Az unásig használt, elcsépelt, tartalmatlan szavunk a dolog főnév és a csinál ige.
„Megmondom őszintén, hogy gyakorlatilag imádom”
Napjainkban a beszélők egyre több töltelékszóval, jelentés nélküli, elkoptatott, tartalmatlan kifejezéssel, fölösleges nyelvi elemmel terhelik szövegüket.
Babaprojekt meg bébibumm
Zavaró nyelvi jelenség az embert szinte gépnek tekintő (idegen) szavak, kifejezések tolakodó térhódítása, a hivataloskodó, bürokrata-technokrata nyelv mechanikus elharapódzása.