NYELVMŰVELŐ
A „sült malac árus” és az „életképtelen felállások”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapi nyelvhasználatban számos helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai hiba forrása az, hogy a közlő nem fordít kellő ...
Tartalmas szinonimák vagy ködszürke divatszavak?
„Lelkünk lelke, szívünk vére…” E metaforákkal illette Jókai Mór a magyar nyelvet. Mint kincsre kell tehát vigyáznunk rá, elemi igény ...
Egy „darab” alkotó „egy tucat” műve
Nemcsak a méltatlan agyondicsérése nyelvi baki, öreg hiba a leminősítés is! Tehát például emberek számát a darab, jelentős teljesítményeket a ...
„Iszonyúan szép” lányok és becstelen „úriemberek”
A zabolátlan szavak divatját éli a sajtó. Ezek olykor félreérthetők, és ráadásul mulatságos közlések állnak elő.
Nyelvi „gyöngédség”: „páros lábbal beleszálltak” és „kirúgták”
A nyelvi erőszak netovábbját produkálja a média: immár az évszakokból is agresszort faragott. Nemrég még ezt harsogta: „páros lábbal száll ...
„Drasztikus” és „horrorisztikus” beszéd
Az erőszakos jelentésű szavak gyakran olyan közlésekben is felbukkannak, amelyekben egyébként nincs szó durvaságról, sőt ennek éppen az ellenkezőjéről beszélünk.
Bölcselő tinik és filozofáló focisták
Nyakló nélkül megy a médiában meg a mindennapi írásban és beszédben a nyelvi fennhéjázás. Példa erre a filozófia főnév parttalan ...
„Beelőzték”, ezért „behisztizett”
Az alapjelentésétől gyakran messze elszakadva burjánzó divatszóvá (-szóelemmé) vált az újabb nyelvhasználatban a be– igekötő.
„Egyből” kettőt nyerünk
Az ’előkészület nélkül, rögtön’ jelentésű egyből szavunk a sportnyelvben éppúgy burjánzik, mint a köznapi élet számos területén. Egyre-másra tapasztaljuk a ...
„Döntően” felváltható a „döntő”
A szürke és elcsépelt divatszavak számát szaporítja a döntő melléknév és határozóragos származéka, a döntően. Vannak pedig szinonimáik bőven!