NYELVMŰVELŐ
„Kényeztet” a víz és a cipő, „kényeztetik” a ruhát meg a görényt…
Az írás, a beszéd ügyeletes szürkítői egyetlen szóval intézik el a dédelgetést, a komfortosságot vagy éppen ennek tagadását: a kényeztet ...
Tömérdek nyelvhasználó szakadatlan „biztosít”
Az értelmetlenségig sűrűn szerepelteti mind a köznapi beszéd és írás, mind a média a biztosít igénket.
A félreértés „nem került tisztázásra”, ezért „összeszólalkozásra került sor”
Gyakori szószaporítás a kerül ige felesleges használata: a mai beszédben, írásban számtalanszor előforduló terjengős kifejezések egyike ez.
Az üres locsogás „keretein belül”…
A sajtónak, a hivatali nyelvnek, a közbeszédnek egyaránt divatozó terjengős kifejezése a keretében és – főleg – a keretén belül, ...
Vannak, akik adóssággal és hiányossággal is „rendelkeznek”
A beszédet és az írást sújtó hibák egyike a rendelkezik ige szövegkörnyezetbe nem illő, pontatlan használata. Ráadásul e téves szóalkalmazás ...
„Dinnye termelők” a „disznó vásárban”
Anyanyelvünk védője gyakran tapasztalja: a mindennapok nyelvhasználatában – és az erre erősen ható médiában – egyaránt számos helyesírási hiba forrása ...
Egy nyelvi ragályról
Mulatságos anyanyelvi járvány terjed: mértéktelenül hódít a nyelvhasználatban az igazából határozószó. Immár nyakló nélkül élnek vele ifjak és vén szülék ...
Miről szól a meccs?
Napjainkban mértéktelen jelentésbővülésen ment át, s unos-untalan felbukkan a beszédben és az írásban is a szól (valamiről) kifejezés. Vessünk előbb ...
Komolytalan komolykodás
Van, amikor természetes és stílusos a komoly szó használata. Jókai Az arany emberben így vázolja néhány vonással Timéa alakját: „Igaz, ...
Özön „történet” – sztori nélkül
Semmibe véve a történet főnév meghatározását, elharapódzott a mai nyelvhasználatban a szó használata akkor is, ha nincs semmiféle eseménysor, és ...