Az osztrák kormány által támogatott Energiaklub Paks II építésének felfüggesztését követeli az új magyar kormánytól. Független szakmai álláspontnak beállított javaslatcsomagot juttattak el Kapitány István miniszterhez, aki az atomerőművi beruházás felülvizsgálatáért felel. Azonban az indokok ugyanazt a Paks II-ellenes politikai nyomásgyakorlást tükrözik, amely évek óta tart és azt szolgálja, hogy a magyar áramellátás továbbra is kiszolgáltatott maradjon, mégpedig főleg az osztrák termelésnek.
Figyelemreméltó az Energiaklub Szakpolitikai Intézet minapi írásában olvasható egyik mondat, különösen a dokumentum teljes tartalmának fényében. Egy Paks II-ről szóló javaslatcsomagot juttattak el Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez, leszögezve: „Paks II jövője a magyar kormány kezében van”, és az Energiaklub nem kívánja előre meghatározni a vizsgálat eredményét. Emellett viszont hosszasan sorolják, véleményük szerint miért kellene felfüggeszteni az építkezést, miért problémás a projekt, miért kérdéses a gazdaságosság, miért kockázatos a Roszatom szerepe, és miért kellene az egész beruházást újragondolni.
Osztrák állami pénzből, magyar energiapolitika ellen
Az Energiaklub saját éves beszámolóiban rendre szerepelnek a nukleáris energia elleni fellépést szolgáló projektek. Nyilvános adatok alapján a szervezet 2019-es éves beszámolójából derült ki, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium azért támogatta az Energiaklubot, hogy Paks II ellen jogi eljárásokat indítson.
Ebben a dokumentumban világosan szerepel az is, hogy partnereikkel azon dolgoznak, hogy a Paks II atomerőművi projekttel szemben további jogi lépéseket tegyenek. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a javaslatcsomag kapcsán arra is felhívta a figyelmet blogbejegyzésében, hogy az Energiaklub legutóbbi beszámolójában is szerepel egy Joint Project – Nukleáris kockázatok és társadalmi kontroll nevű program, amelynek egyik célja rendszeres jelentések publikálása a Paks II projektről.
A feladat támogatója az osztrák Österreichische Ökologie-Institut, a háttérben pedig ott szerepel az osztrák minisztériumi finanszírozás is. „Vagyis ismét ott tartunk, hogy osztrák állami pénzből próbálják befolyásolni a magyar energiapolitikát – immár az új kormánynak címezve a felhívásukat” – foglalta össze a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt, majd felidézte ennek energiapolitikai indokait is. Ausztria hosszú évek óta következetesen támad minden közép-európai nukleáris projektet – nemcsak Paks II-t, hanem a cseh Dukovany bővítését, a szlovák Mohi atomerőművet, korábban pedig a francia atomenergia-politikát is – mégpedig azért mert az osztrák energiarendszer üzleti szempontból kifejezetten érdekelt abban, hogy a régió országai hosszú távon importra szoruljanak.
Amikor a nap lemegy, Ausztria keres
Magyarország esetében ez különösen éles kérdés. Ha Paks II nem épül meg, miközben az ország villamosenergia-igénye folyamatosan nő, Magyarország egyre nagyobb importra szorul, ami nemcsak ellátásbiztonsági, hanem gazdasági és szuverenitási probléma is.
A napi árfolyamok dinamikája jól mutatja, hol húzódik az osztrák gazdasági érdek – világít rá a szakértő elemzése. Napközben – különösen tavasszal és nyáron – a naperőművek olyan mennyiségű villamos energiát termelnek, hogy a tőzsdei árak nulla euró/MWh közelébe süllyednek, sőt egyre gyakrabban negatív tartományba esnek. Este viszont a helyzet teljesen megfordul: amikor a napelemek „elmennek aludni”, Magyarországnak több ezer MW importra van szüksége, a tőzsdei árak pedig 200–400 euró/MWh közé emelkednek.
Ausztria ilyenkor elképesztő áron értékesíti a folyamatosan termelő vízerőművei, illetve a napközben, akár negatív áron feltöltött szivattyús-tározós erőművei áramát. Elemi érdeke tehát, hogy ne épüljön meg az a Paks II, amely az eredeti számítások szerint 55 euró/MWh szinten termelhet villamos energiát.
Manipulatív számháború
A Paks II-t elemző írásaiban az Energiaklub következetesen elhallgatja a fentieket Hárfás Zsolt szerint, ahogyan azt is, hogy az európai árampiacon
- 2022-ben és 2023-ban rendszeresen 300–500 euró/MWh,
- extrém esetekben 800–1000 euró/MWh tőzsdei árak alakultak ki,
- és 2025-ben is jóval 100 euró/MWh feletti éves átlagárakat láthattunk.
Összehasonlításképpen: 2025-ben a paksi atomerőmű, a magyar villamosenergia-rendszer legolcsóbb nagyüzemi termelője mintegy 15 forint/kWh termelési egységköltséggel működött, ami nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony.
Paks II a szervezet által emlegetett 8000–9000 milliárd forintos beruházási költsége Hárfás írása alapján szintén manipulatív kommunikáció, mert ezek nem hivatalos projektköltségeket tükröznek. Becslésekről, inflációs hatásokról és a kapcsolódó hálózati beruházások értékének hozzáadásáról van szó valójában.
Különösen visszás az Energiaklub érvelése azért is, mert amikor a projekt csúszásáról és bizonytalanságáról beszélnek, elhallgatják, hogy ezekhez a késedelmekhez részben maguk is hozzájárultak. Az elmúlt években – részben osztrák finanszírozással – zöldszervezetek és politikusok folyamatosan próbálták lassítani a beruházást európai jogi eljárásokkal és politikai nyomásgyakorlással. Az Európai Bíróság Ausztria fellebbezése alapján helyezte hatályon kívül a Paks II-vel kapcsolatos bizottsági jóváhagyást, ami egyébként nem akadályozza a beruházás folytatását.
Fotó: Facebook/Paks II. Atomerőmű Zrt.