Megtörtént a kulcslépés az Orbán Viktor távozása óta történt legnagyobb régiós politikai földcsuszamlásban. Aleksandar Vučić lemondott, Szerbiának ideiglenes elnöke van, de még ne sirassuk: a terv, hogy visszatér egy másik ajtón.
A komoly politikai nyomás alatt álló Aleksandar Vučić szerb elnök vasárnap lemondott tisztségéről egy régóta előkészített lépés részeként – jelentette a Bloomberg. Nem arról van szó azonban, hogy a volt magyar kormányfő, Orbán Viktor régiós szövetségese távozni kíván a szerb politika éléről.
A távozó elnök célja, hogy visszatérjen és miniszterelnökként folytassa – írja a hírügynökség.
Szövetségese, Ana Brnabić parlamenti elnök átmenetileg átveszi az államfői feladatokat. Vučić az állami televízióban elmondta: Szerbia az év végéig elnökválasztást tart. A parlamenti választásra már sokkal hamarabb, október 25-én kerül sor.
Ez egy előrehozott választás lesz, amelytől azt várják, hogy lezárhatja a csaknem két éve tartó kormányellenes tüntetések időszakát. A tiltakozások kezdetben inkább kellemetlenséget jelentettek Vučić számára, mára azonban komoly politikai fenyegetéssé váltak.
Vučić azt ígérte, hogy a kampány során „ott lesz Szerbia minden pontján”, és biztos abban, hogy Szerb Haladó Pártja győzni fog, meghosszabbítva 2012 óta tartó hatalmi dominanciáját, bár a közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak.
Terve, hogy a miniszterelnöki posztra vált, Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi manőverét idézi, aki négy évet töltött miniszterelnökként, hogy kikerülje az elnöki mandátumkorlátozást, miközben továbbra is hatalmon maradt.
„Mindeddig közületek való voltam, holnaptól pedig formálisan is közületek való leszek” – mondta Vučić támogatóinak Belgrádban, röviddel azelőtt, hogy aláírta lemondását.
Aleksandar Vučić az EU felé tartott, de fenntartotta a hidakat Oroszország és Kína felé is
Szombaton Vucic Vlagyimir Putyin elnökkel is beszélt, és tájékoztatta az orosz vezetőt a választási előkészületekről – közölte a Kreml. Az orosz fél szerint mindketten hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni a külső beavatkozást a választási folyamatba.
Ahhoz, hogy Vučić terve működjön, a Szerb Haladó Pártnak le kell győznie egyik legerősebb politikai ellenfelét, a Diáklistát. A mozgalom azt ígéri, hogy felszámolja az elnök teljes ellenőrzését az állami intézmények, köztük az igazságszolgáltatás és a média felett, miközben hozzáférhető lakhatást és egészségügyi ellátást biztosítana.
A diákok vezette mozgalom azokból a tömegtüntetésekből nőtt ki, amelyek 2024-ben kezdődtek, miután az újvidéki, nemrég felújított vasútállomáson leszakadt egy előtető, és 16 ember meghalt. A tragédia országos felháborodást váltott ki, miközben korrupciós vádak fogalmazódtak meg a szerződések odaítélésével kapcsolatban, és a kormányzó elitet hozzá nem értéssel is vádolták.
Beszédében Vučić a felsőoktatást is a kudarcok közé sorolta, hozzátéve, hogy „egyesek felelőtlenül jártak el, és pártközpontokká változtatták az egyetemeket”.
Vučić több mint kilenc éve tartó elnöksége alatt Szerbia igyekezett életben tartani megrekedt uniós csatlakozási törekvéseit, miközben baráti kapcsolatokat ápolt Moszkvával és külföldi befektetéseket is vonzott. Közben Szerbia Kína egyik fontos európai partnerévé is vált: Peking több milliárd dollárt fektetett szerbiai ágazatokba a bányászattól a humanoid robotokig.
A szerb államfő lemondott, hogy kormányfőként térhessen vissza – Fotó: EPA-EFE/ANDREJ CUKIC