Tizenhat év kormányzás után először rendezik meg ellenzékben a kötcsei pikniket, amelyen ezúttal is Orbán Viktor mond beszédet. A választási vereség után különösen nagy kérdés, hogy a Fidesz szembenéz-e a kudarc okaival, és milyen új politikai irányt próbál kijelölni magának. Elemzők szerint a jobboldal előtt komoly változások állhatnak, abban azonban már nincs egyetértés közöttük, hogy ezeknek pontosan milyen irányba kellene mutatniuk. Dornfeld László szerint a jobboldal most bizonyíthatja, hogy képes összetetten és sokféleképpen gondolkodni, Horn Gábor azonban úgy látja, a magyar politika szempontjából már nincs nagy jelentősége a kötcsei pikniknek.

Ma tartják a 25. Kötcsei találkozót, más néven kötcsei pikniket. A rendezvény a jobboldali politikai közösség egyik legfontosabb találkozója Tusványos mellett, 2004. szeptember 3-tól minden évben, hagyományosan szeptember elejére vagy közepére szervezik meg. Az eseményt a Polgári Magyarországért Alapítvány és a szövetséges civil szervezetek szervezik, konzervatív politikusok és támogatóik részvételével. A mai piknik azért is különleges, mert 16 év után most tartják először ellenzékben, a főszónok azonban ezúttal is Orbán Viktor lesz.

Bár a rendezvény teljesen zárt lesz, és az ott elhangzó beszédek sem lesznek nyilvánosak, a választási vereség után különösen nagy figyelem övezi, milyen üzenetek hangozhatnak el a jobboldali közösség egyik legfontosabb találkozóján. A szervezők szerint a középpontban ezúttal nem a múltidézés, hanem a jelen és a jövő kihívásai, valamint az állhat, hogyan tovább a választási vereség után.

Orbán Viktor beszédét ezért több szempontból is várakozás övezi: kérdés, hogy a Fidesz elnöke milyen következtetéseket von le a vereségből, milyen irányt jelöl ki az ellenzékbe került pártnak, és számíthat-e a jobboldali tábor nagyobb átalakítására.

A Fidesz elnöke péntek este egy videót is közzétett közösségi oldalán, jelezve: „Visszatértem. Akkor csapjunk a lovak közé!”

Fontos az önkritika, de most már iránymutatás kell

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője az Origónak nyilatkozva azt mondta: szerinte a párton belül sokaknak van igénye arra, hogy mélyebben kivesézzék a vereség okait, és történjen egyfajta megnyugtató szembenézés. Az elemző ugyanakkor Kavecsánszki Ádám főszervező korábbi szavaiból arra következtet, hogy a kötcsei találkozón már nem pusztán a múlt hibáinak feltárása lehet a cél, hiszen szerinte kontraproduktív lenne, ha a Fidesz kizárólag a vereség okain rágódna.

Az elmúlt hónapok már lehetőséget adtak arra, hogy a párt tagjai felmérjék, mi vezetett a kudarchoz, és azt is, min kell változtatni. Szerinte ezért sokkal fontosabb lehet annak átbeszélése, hogy mit kell elkerülni a jövőben, illetve mit kell másképpen csinálni.

„A kötcsei piknik éppen azért lehet fontos, mert a zárt, belső fórumként megteremti a lehetőséget arra, hogy a párt komolyan szembenézzen a kritikákkal, és azokat valamilyen pozitív, a jövőre vonatkozó iránnyá fordítsa”

– mutatott rá.

De min érdemes változtatnia a Fidesznek? Dornfeld László szerint a legfontosabb a decentralizálás lehet, amelynek megvalósítása időközben el is kezdődött. Az egyik legnagyobb problémának az egykori kormánypártban azt látja, hogy minden túlzottan központosítva volt. Amíg jól működött,

addig nagy eredményeket tudott hozni, de az áprilisi választás megmutatta, hogy már nem működőképes.

Emlékeztetett, a túlzott centralizáció ugyan előnyös volt hosszú ideig, ugyanakkor ennek ára volt, mégpedig az, hogy a jobboldali nyilvánosságból eltűntek az egyéni hangok. Emiatt a Fidesz és a jobboldal kommunikációja is hiteltelenné vált, hiszen kívülről úgy tűnhetett, mintha mindenki „egysíkú droid” lenne, és ugyanazt a központi üzenetet ismételné. Szerinte a véleménykülönbségek felszínre engedése és a jobboldal sokszínűségének megmutatása ezért kulcsfontosságú lehet, amit az újonnan alakuló formációk – például a Revans, a Konfront, a Különutas és a Szamizdat – is jól mutatnak.

A Fidesznél szervezeti szintű változásokra lehet szükség 

Dornfeld László szerint a Fidesznek a párt működését is érdemes újragondolnia. Kérdéses, hogy a 21. századi politikában továbbra is szükség van-e arra a klasszikus pártszervezetre, amely a kilencvenes években még elengedhetetlennek számított. A helyi és regionális irodák, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra fenntartása ugyanis jelentős költségekkel jár, miközben nem biztos, hogy ma már ez jelenti a politikai siker kulcsát. Úgy véli,

a Fidesznek ezen a téren is haladnia kell a korral, hiszen a politikai élet átalakult, és ma már hazánkban gyakorlatilag a Fidesz az egyetlen klasszikus párt.

Az elemző szerint ezzel összefüggésben érdemes megfontolni a Békés Márton által felvetett „mozaikjobboldal” gondolatát is. Szerinte a jobboldalnak nem kellene úgy tennie, mintha minden kérdésben egyetértene: a korábbi, kifelé mutatott egységfront ugyanis könnyen azt a képet alakíthatta ki, hogy mindenki ugyanazt gondolja. Ehelyett szerinte teret kellene engedni különböző platformoknak és politikai mozgalmaknak.

A lényeg azonban az, hogy ezek ne a Fidesz ellenében jöjjenek létre, hanem olyan választói rétegeket is megszólítsanak, amelyek jelenleg nem találják a helyüket a pártban, például a középosztályt, az értelmiséget vagy a fiatalokat.

Dornfeld szerint ennek van történelmi példája is a régióban: Szlovákiában Fico bukása után kivált a Pellegrini-féle formáció, amely később nem Fico ellenében politizált, hanem újra együttműködött vele. Szerinte Magyarországon is lehet racionalitása egy hasonló diverzifikációnak, bár annak formáját a jövőbeli választási rendszer is meghatározhatja. Úgy látja, hogy a változás nemcsak a pártpolitikában, hanem a jobboldali sajtó és az intézményrendszer területén is zajlik.

„Sok mindent gyakorlatilag nulláról kell újra felépíteni, ezért a jelenlegi helyzet ebből a szempontból inkább hasonlít 1990-re, mint 2002-re”

– vélekedett.

Bár ezt szomorú tapasztalatnak tartja, egyben lehetőséget is lát benne: szerinte a jobboldal most bizonyíthatja, hogy képes összetetten és sokféleképpen gondolkodni, és a klasszikus liberálisoktól a radikálisokig többféle politikai irányzatnak is helyet tud adni. Dornfeld szerint hosszabb távon egy ilyen ernyőszervezeti működés lehet a Fidesz és a jobboldal jövője.

Orbán Viktor kötcsei beszéde az útkeresésről szólhat

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője az Origónak úgy fogalmazott: szerinte a Fidesz közösségének nincs sok oka a bizakodásra. A mai rendezvényről úgy vélekedett, nem baj, hogy ismét zártkörű, sőt talán indokolt is. Felidézte, Orbán Viktortól eddig az volt hallható, hogy nincs itt az értékelés ideje, mert „önkény” van. – Ami egy teljesen elfogadhatatlan álláspont – jegyezte meg. hozzátéve: igenis kellett volna önvizsgálat, és lehet, hogy már késő.

„És azt sem hiszem egyébként, hogy Orbán erre használná ki ezt a kötcsei rendezvényt. Nem ilyennek ismerem régi ismeretségünk alapján. Inkább valami útkeresés eredményét hallhatjuk a volt miniszterelnöktől”

– vélekedett.

Horn Gábor szerint egyre inkább a szélsőjobb felé tolódik a Fidesz

Az elemző felhívta a figyelmet arra is, Orbán Viktornak olyan több megszólalása volt az elmúlt időszakban, amelyek egyértelműen arra utalnak, még inkább a szélsőjobb irányába próbálja sodorni a Fideszt. – Kezdte azzal, hogy igeforrásnak nevezte a Vadhajtások hírportált. Ez pedig egy elképesztő álláspont, hiszen ennél szélsőségesebb, rasszistább, kirekesztőbb formátum nem nagyon van Magyarországon. Aztán ez legutóbb azzal folytatódott, hogy lelkese üdövözölte a német szélsőjobb tartományi győzelmét – sorolta, majd hozzátette: ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz nem akar visszahúzódni a polgári középre, hanem a szélsőjobboldalon szeretné pozícionálni magát.

– jegyezte meg, majd úgy folytatta: a Fidesz jelenlegi állapotában, ahogy esik szét elemeire, nem találja az útját és ahogy magára hagyta az elnöke, ezek mind olyan jelek, hogy nem Kötcse dönti el a magyar politika és a világpolitika sorsát. Az elemző hozzátette: nemhogy a világ-, de még a magyar politika szempontjából sem lesz lényeges a kötcsei piknik.

Legkorábban jövő tavasszal erősödhet ismét a Fidesz

Horn Gábor szerint ugyanakkor az sem látszik, hogy Orbán Viktor korábbi várakozásainak megfelelően őszre a Fidesz valóban „csatarendbe állt” volna, és képes lenne hatékony ellenzéki szerepet betölteni. Úgy látja, legkorábban jövő tavasszal lehet reális esély arra, hogy a Fidesz ismét erősödni tudjon, de ehhez az is szükséges, hogy a Tisza-kormány működésével kapcsolatban komoly problémák merüljenek fel.

Szerinte ennek első fontos próbaköve a 2027-es költségvetés lehet. Ha ugyanis kiderül, hogy a széles koalícióra támaszkodó Tisza-párti program nem működik, annak hatásai nagyjából jövő tavasszal válhatnak érzékelhetővé. Horn szerint ezért Orbán Viktor helyzetértékelése teljesen rossz volt, amikor azt várta, hogy őszre már kialakulhat egy olyan politikai helyzet, amelyben a Fidesz ismét meghatározó erőként léphet fel. Horn Gábor szerint a Fidesz láthatóan erre a konfliktusos politikai helyzetre próbál építeni: folyamatosan az önkényről és a demokrácia felszámolásáról beszélnek.

– vélekedett, és ezt az állítást szerint a kutatások is alátámasztják: a Tisza támogatottsága továbbra is rendkívül magas, miközben a Fideszé tovább csökken. Bár a választók szeretnék, ha gyorsabban történnének a dolgok, Horn szerint nem abba az irányba várják a változást, amit a Fidesz kínál.

Ezért azt sem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi Fidesz rövid időn belül képes lehet a Tisza valódi ellenzékévé válni. Szerinte hosszabb távon inkább egy másik összeállítású, más vezetésű és más profilú Fidesz, vagy akár egy teljesen új párt, illetve több párt alkotta politikai formáció jelenthetne valódi alternatívát a Tiszával szemben.

– De ez nem most fog bekövetkezni. Ez nem az ő története. Az egy abszolút elhibázott elképzelése volt Orbánnak, hogy ő majd belovagol fehér lovon, és folytatja, ahol abbahagyta. Nem látszik az, hogy a magyar társadalomnak erre lenne különösebb igénye – összegzett Horn Gábor.

Origo

Címlapkép: Facebook / Orbán Viktor