Péntektől látogatható a Paul Gauguin (1848–1903) francia festőművész életművét bemutató, Bonjour Monsieur Gauguin – A posztimpresszionisták és szimbolisták körei című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, ahol az érdeklődők összesen 150 remekművel, köztük 80 Gauguin-alkotással találkozhatnak.

A tárlat illeszkedik abba a több mint húsz éve indított „francia sorozatba”, amelynek részeként a közönség 2003-ban Monet, 2006-ban Van Gogh, 2012-ben és 2021-ben pedig Cézanne alkotásait tekinthette meg a Szépművészeti Múzeumban – mondta Baán László, a múzeum főigazgatója a kiállítást bemutató szerdai budapesti sajtóeseményen.

„Egy Gauguin-életmű-kiállítás Európa és a világ nagy múzeumaiban sem szokványos, Kelet-Közép-Európában még egyáltalán nem volt ilyen tárlat, még Bécsben sem, ami nagy szó”

– hangsúlyozta Baán László.

Geskó Judit, a kiállítás kurátora, a Szépművészeti Múzeum tudományos tanácsadója kiemelte: a tárlaton a Szépművészeti Múzeum saját gyűjteményében őrzött 32 Gauguin-alkotás – két festmény, két monotípia és 28 sokszorosított grafika –, valamint a nemzetközi összefogásnak köszönhetően mintegy 40 intézmény, köztük például a New York-i The Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée d’Orsay, az amszterdami Van Gogh Múzeum, valamint a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeum által kölcsön adott műtárgyak tekinthetők meg.

A posztimpresszionista mester művei mellett a látogatók az elődök és kortársak, így Gustave Courbet, Camille Pissarro, Claude Monet, Vincent van Gogh, Paul Cézanne, Paul Sérusier és Émile Bernard műveivel is találkozhatnak – hívta fel a figyelmet a kurátor.

Elmondta:

A Szépművészeti Múzeum tájékoztatása szerint a kiállítás figyelemmel kíséri Gauguin alkotói útkeresését, és bemutatja azt a szellemi és művészeti fejlődést, amely a 19. század végének művészetét a modernitás alapjaihoz vezette.

A tárlat egyik központi kérdése, hogy hogyan alakult Gauguin művészete a franciaországi évektől a pont-aveni korszakon és a martinique-i utazáson át Tahitiig. Kiemelt szerepet kap a japán művészet, Pissarro, Cézanne és Rembrandt hatása, valamint a Van Goghgal való kapcsolat, a Gauguin műveiben megjelenő egzotikus tájak, emberábrázolások és mítoszok pedig egy új, személyes és szimbolikus művészi világ kialakulását jelzik.

A kiállítás ugyanakkor Gauguin hatását is vizsgálja az európai művészetre, bemutatva a francia festőművész magyarországi recepcióját is Ady Endrétől Rippl-Rónai Józsefen és Fülep Lajoson át a modern magyar művészet képviselőiig.

A tárlat ívét 15 nagy szekció és 9 kisebb kiállításrész rajzolja ki, amelyek Gauguin művészetét kapcsolatok és művészi párbeszédek hálózatában mutatják be, és egymásra épülve vezetik végig a látogatót a francia festőművész pályájának meghatározó találkozásain, helyszínein és témáin.

A kiállításon a festőművész bretagne-i időszaka, a Szerelem erdeje és a fürdőzők témája, Martinique, majd a Van Goghgal közösen töltött arles-i időszak, illetve a tahiti korszak egyaránt önálló állomásként jelenik meg. A tárlaton olyan, a festő életművét meghatározó alkotásokkal találkozhatnak a látogatók, mint a párizsi Musée d’Orsay-ból kölcsönzött Tahiti nők, a londoni Tate-ből érkezett Faa Iheihe (Tahiti pasztorál), a New York-i The Metropolitan Museum of Artból kölcsönzött Két tahiti nő és a Los Angeles-i Hammer Museumból kölcsönzött Bonjour Monsieur Gauguin című festmény, amely egyben a kiállítás címét is adta.