Kétségbeesettnek tűnik az évtizedes támadássorozat újabb próbálkozása.
Újabb akció igyekszik rossz fényben feltüntetni közvetve a Paks II atomerőművi beruházást, közelebbről a fővállalkozó orosz Roszatomot. A Politico című brüsszli lap belső dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy a Roszatomot kritikák érték biztonsági, minőségi és mérnöki hiányosságok miatt az egyiptomi El-Dabaa erőművi projektjénél, amelyben ugyanazt a VVER-1200-as reaktortechnológiát alkalmazzák, mint Pakson.
Titkos és bizalmas, egy névtelen forrástól
A lap egy június 4-i, állítólagos bizalmas levélre és négy belső Roszatom-dokumentumra hivatkozik, amelyeket egy meg nem nevezett, magát titkosszolgálati tisztviselőnek valló forrás juttatott el hozzá.
Vagyis olyan anyagokról van szó, amelyek eredetiségét és hitelességét független fél nem erősítette meg, és amelyek kizárólag az egyiptomi projektre vonatkoznak, a magyarországi építkezéssel semmilyen tényleges összefüggésben nem állnak.
Ennek ellenére a Portfolio című magyar online lap gyorsan azt a következtetést vonta le, hogy „Megpecsételhetik a paksi atomprojekt sorsát a kiszivárgott bizalmas dokumentumok”.
Az állítólagos hiányosságok sora egyébként valóban adhat okot aggodalomra, de hiba volna összekeverni egy egyiptomi és egy közép-európai projektet. Az Egyiptomi Atomerőmű Hatóság (NPPA) állítólagos levele szerint több El-Dabaa-i reaktoregységnél ismétlődő betonhibák jelentkeztek: üregek a 4-es blokk fémburkolata mögött, hibák az 1-es, 2-es és 3-as blokk alaplemezén, valamint szerkezeti problémák a 4-es blokk reaktorépületének hengeres falában. A levél emellett munkahelyi fegyelmi problémákról – tiltott szeszesital, hamisított belépők, engedély nélküli fotózás – és egy súlyos munkahelyi balesetről is beszámol. A Roszatom azt közölte a Politico megkeresésére, hogy a legszigorúbb nukleáris biztonsági előírásokat tartja be, és
a levélben szereplő állítások közül egyet sem erősítettek meg a projekt szerződéses, műszaki és felügyeleti eljárásai.
A vállalat azt nem erősítette meg, hogy megkapta-e a szóban forgó levelet. Az egyiptomi hatóság pedig a lap megkereséseire válaszra sem méltatta a szerkesztőséget.
Kinek jó ez a történet?
A Paks II beruházást a kezdetektől fogva minden oldalról igyekeznek ellehetetleníteni azok, akiknek nem érdeke a magyar energiafüggetlenség erősítése – az osztrák atomellenes lobbitól az Európai Bizottsághoz köthető brüsszeli körökig.
Most a brüsszeli lap azt az összefüggést igyekszik felépíteni, hogy egy Egyiptomban felmerült, forrás nélküli és ellenőrizetlen vád megalapozottan vethet árnyékot a magyarországi beruházásra.
Holott az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) a paksi projekt valamennyi engedélyezési szakaszát – a létesítési engedélytől az építési és rendszerszintű engedélyekig – felügyeli, és rendszeresen ellenőrzi a kivitelező tevékenységét. A Politico cikke is elismeri, hogy az Európai Bizottság nem ismerte a szóban forgó dokumentumokat, és úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris biztonság kérdése az érintett tagállam felelőssége.
Tehát Brüsszel hivatalosan sem tud mit kezdeni a névtelen forrásra épülő állítássorral, ennek ellenére Paks II is belekeveredett – nagy kérdés, hogy mégis miért.
Politikai felhang itthon is
Magyar Péter kormánya nemrég vizsgálatot indított a Paks II beruházás felülvizsgálatára, és a projekt költségeit, illetve orosz kötődéseit kérdőjelezi meg. A Politico úgy saccol, hogy a felülvizsgálat az egyiptomi ügyet is figyelembe veheti majd. Ez alapján a Nyugat-Európából érkező, bizonyítatlan vádak azonnal politikai munícióvá válhatnak idehaza is, függetlenül attól, hogy a mögöttük álló tényanyag mennyire állja ki a próbát.
Mióta a Tisza kormányoz, időről időre egyre komolyabban merül fel a Paks II projekt felmondása. Ennek csak hátrányai lehetnek, amelyeket most rövid posztjában Tóth Máté energiajogász sorolt fel. Szerinte a Paks II beruházás felrúgása 1500 milliárd forintra rúghat, egy ezt követő kártérítési pert nemzetközi választottbíróság előtt pertársaságban az oroszok, a németek és franciák megnyernék Magyarország ellen.
Az államközi és a fővállalkozói (EPC) szerződés egyoldalú felmondása esetén a Roszatom a kártérítésen túl és a kieső nyeresége elszámolását követelheti; az irányítástechnikát szállító francia Framatome, a turbinákat szállító Siemens/GE p is kötbérigénnyel léphet fel. Ha a 2400 MW kapacitás nem épül fel, akkor továbbra is méregdrágán vásárolhatjuk az osztrák importáramot, „amiért Bart István, Magyar Péter helyettes államtitkára energiaklubosként harcolt.”
Ha Magyar Péteren múlik, itt semmi sem fog épülni – Fotó: Paks2.hu