A 2022-es rekordévben közel 200 ezer esetben kellett intézkedniük a hatóságoknak a déli határnál, idén azonban öt hónap alatt mindössze 1700 alkalommal. A Magyar Nemzet Röszkén járt, ahol Baukó Levente rendőr ezredes, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálatának vezetője beszélt a migrációs nyomás visszaeséséről, az embercsempészek erőszakos módszereiről, valamint arról, hogyan működik ma Magyarország déli határvédelme.
Röszke. A nyári hőség már délelőtt érezhető a déli határnál. A végtelen alföldi tájban messziről kirajzolódik a műszaki határzár vonala, amely mintegy egy évtizede jelképezi Magyarország elszántságát az illegális migráció megfékezésében. A kerítés mentén járőrök mozognak, a kamerák és hőkamerák folyamatosan figyelik a határszakaszt.
Első pillantásra csend honol a környéken, de a rendőrök szerint ez a nyugalom hosszú évek következetes munkájának eredménye.
A Magyar Nemzet a röszkei határszakaszon járt, ahol Baukó Levente rendőr ezredes, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálatának vezetője ismertette a déli határ jelenlegi helyzetét és az elmúlt évek tapasztalatait.
A számok megmutatják, mi történt a határon
A migrációs nyomás alakulását talán semmi sem szemlélteti jobban, mint az intézkedések száma. Az ezredes hangsúlyozta: az adatok nem csupán azokat az eseteket jelentik, amikor illegális bevándorlók már a vármegye területére bejutottak, hanem azokat is, amikor a rendőrök sikeresen akadályozták meg a határátlépési kísérleteket.
2015 és 2019 között évente tízezer alatt maradt az ilyen intézkedések száma. A fordulat 2020-ban következett be, amikor már 14 ezer esetet regisztráltak. Egy évvel később az adat meghaladta az 50 ezret, 2022-ben pedig minden korábbi rekord megdőlt: majdnem 200 ezer alkalommal kellett fellépniük a hatóságoknak az illegális migrációval összefüggésben.
Ez volt az az időszak, amikor a déli határ mentén szinte állandósult a nyomás. A rendőröknek és a határvédelemben részt vevő szervezeteknek folyamatos készenlétben kellett dolgozniuk.
A helyzet azonban jelentősen megváltozott. A szerb hatóságokkal közösen végrehajtott intézkedések eredményeként 2023-ban már körülbelül 150 ezerre csökkent az intézkedések száma, 2024-ben pedig 14 ezerre esett vissza. Tavaly hozzávetőlegesen 12 ezer esetet regisztráltak,
míg 2026 első öt hónapjában mindössze 1700-at.
A különbség szinte drámai. Míg néhány éve naponta százával próbálkoztak a migránsok és az embercsempész-hálózatok, ma már jóval ritkábbak az ilyen esetek.
Lyukakat vágtak a kerítésen
A déli határ védelmének egyik legfontosabb eleme a műszaki határzár. A kerítés azonban nem egyszerűen egy passzív akadály, hanem egy olyan rendszer része, amely időt biztosít a rendőröknek a beavatkozásra.
Az elmúlt években az illegális határátlépők számos módszerrel próbálták leküzdeni ezt az akadályt. Az egyik leggyakoribb módszer az volt, hogy különböző szerszámokkal – például erővágókkal – lyukakat vágtak a kerítésbe, majd ezen keresztül próbáltak Magyarország területére jutni. Máskor létrákat használtak, hogy egyszerűen átmásszanak a határzáron.
A rendőrség folyamatosan reagált ezekre az új kihívásokra. A kerítést megerősítették, acélvas elemeket szereltek rá, valamint magasabbá és szélesebbé tették. A tetejére úgynevezett hattyúnyak-elemek kerültek, amelyek jelentősen megnehezítik az átmászást.
A cél nem pusztán az, hogy fizikailag megállítsák az illegális határátlépőket, hanem hogy elegendő időt biztosítsanak a járőröknek a helyszínre érkezéshez.
Az embercsempészek háborúja
A migrációs nyomás legerősebb éveiben azonban nemcsak a kerítés jelentett kihívást. Baukó Levente elmondta, hogy 2021-től kezdve új jelenséggel szembesültek:
a tiltott határátlépéseket egyre gyakrabban kísérte erőszak.
Fontos ugyanakkor, hogy ezt jellemzően nem a migránsok követték el, hanem az őket segítő embercsempészek.
Az embercsempészet ma is szervezett, nemzetközi bűnözői tevékenység. Az ezredes elmondása szerint a hálózatok a kiinduló országoktól egészen a nyugat-európai célállomásokig megszervezik az útvonalakat, és pontos munkamegosztás alapján működnek. Vannak, akik a határig kísérik a migránsokat, mások az átvágott kerítésnél segítik őket, míg külön emberek feladata a Magyarországra jutott személyek elszállítása.
A rendőröket rendszeresen támadták. Kövekkel, faágakkal, földdarabokkal dobálták őket, de olyan esetek is előfordultak, amikor csúzliból kilőtt üveggolyókkal vették célba az egyenruhásokat. Máskor a határzár elemeit bontották le és azokat hajították a járőrök felé.
A támadások következményei sem maradtak el. Volt olyan év, amikor több mint negyven rendőr sérült meg szolgálat közben. Bár a sérülések többsége könnyebb volt, a szolgálati járművekben százszámra keletkeztek károk. Az embercsempészek célja sokszor az volt, hogy késleltessék a rendőri reagálást és megnehezítsék a járőrök mozgását.
Gyorsan helyreállítják a kerítést
A politikusok részéről gyakran előkerül a kérdés, hogy milyen gyakran rongálják meg a kerítést, és mennyi idő alatt állítják helyre. A válasz egyértelmű az ezredes elmondása szerint: rendkívül gyorsan. Amint a rendőrök sérülést észlelnek a határzáron, azonnal jelzést küldenek a karbantartásért felelős szervezetnek. A javításokat a büntetés-végrehajtás végzi, és a helyreállítás rövid időn belül megtörténik. A rendszer folyamatos készenlétben működik, így a kerítésen nem maradnak hosszabb ideig sérült szakaszok.
„A helyreállítás során minden esetben az eredeti elemeket használják. Az átvágott acélhálót acélhálóval, a megrongált NATO-drótot NATO-dróttal pótolják, hogy a határzár visszanyerje eredeti védelmi képességét”
– jelentette ki Baukó Levente.
A fordulat kulcsa: együttműködés Szerbiával
A migrációs nyomás visszaesésének egyik legfontosabb oka a szerb hatóságokkal kialakított még szorosabb együttműködés volt.
A rendőr ezredes emlékeztetett arra, hogy 2022-ben a szerb oldalon súlyos közbiztonsági problémák alakultak ki. Az embercsempész-szervezetek gyakorlatilag felosztották egymás között a határszakaszokat, a rivális csoportok között rendszeresek voltak a fegyveres összecsapások, sőt halálos áldozatokat követelő leszámolások is történtek.
Erre válaszul a szerb hatóságok jelentősen növelték jelenlétüket a térségben, és a magyar szervekkel szoros együttműködésben léptek fel az embercsempész-hálózatokkal szemben. Az intézkedések eredménye ma már a statisztikákban is jól látható.
Továbbra is Európa felé tartanak
A migráció azonban nem szűnt meg. A rendőrség tapasztalatai szerint ma is elsősorban szír és afgán állampolgárok próbálnak a magyar határon keresztül az Európai Unió területére jutni. Bár más közel-keleti és távol-keleti országok állampolgárai is feltűnnek a határnál, a két nemzetiség továbbra is meghatározó.
A célpont pedig változatlan: a legtöbben nem Magyarországon akarnak maradni, hanem Nyugat-Európa felé veszik az irányt. A magyar határ ezért nem csupán Magyarország,
hanem egyben az Európai Unió egyik legfontosabb külső védvonalát is jelenti.
A röszkei határnál ma már nincs akkora nyomás, mint néhány éve. A csend azonban csalóka lehet. A kerítés, a kamerarendszer, a hőkamerák, a rendőrök és a határvadászok folyamatos jelenléte azt üzeni: a déli határ védelme továbbra is stratégiai kérdés Magyarország számára. A tapasztalatok szerint ugyanis a migrációs útvonalak gyorsan változhatnak, és ami ma nyugodtnak tűnik, az holnap ismét komoly kihívássá válhat.
Rendőr járőrözik a röszkei határszakaszon – Fotó: Magyar Nemzet/Polyák Attila