A bíróság azonnali jogvédelemmel kapcsolatos döntése is megerősítette, amit eddig is mondtunk: Budapest csődhelyzetben van – közölte Budapest főispánja Facebook-oldalán, reagálva arra a bírósági döntésre, mely a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén 2025. május, június, július és augusztus hónapokra beszedési megbízást nyújtson be.

Sára Botond kiemelte:

a döntés nem érinti azt, hogy a szolidaritási hozzájárulás beszedése jogszerű. Nem változtat a Kúria korábbi határozatán sem, amely szerint június 30-ig törvényessé kell tenni a költségvetést

– hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: bíróság ma csupán időt adott arra a Karácsony–Vitézy–Tisza-koalíciónak, hogy az általuk egy év alatt előidézett káoszt rendbe tegyék.

Ideje, hogy a fővárosnak legyen törvényes költségvetése, főpolgármester-helyettese, cégvezetői és zavartalanul működő közszolgáltatásai – fogalmazott Sára Botond.

Nagy Márton: a fővárost nem a szolidaritási hozzájárulás, hanem a felelőtlen gazdálkodása viszi csődbe

A fővárost nem a szolidaritási hozzájárulás, hanem a felelőtlen gazdálkodása viszi csődbe – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter keddi Facebook bejegyzésében.

A miniszter úgy fogalmazott, „felhívom a kedves főpolgármester figyelmét, hogy 2019 óta (Covid előtti év) a főváros iparűzési adóbevétele 164 milliárd forintról közel kétszeresére, 322 milliárd forintra emelkedett”.

Kifejtette, ez alatt a szolidaritási hozzájárulás 10 milliárdról 89 milliárd forintra emelkedett, miközben a működési támogatás 26 milliárdról 43,5 milliárd forint felé nőtt.

„Ha mindent összevetek 2025-ben az Ön zsebében 93 milliárddal több van, mint 2019-ben volt” – fogalmazott a miniszter bejegyzésében..

Hozzátette:

„Önök félrevezették a törvényszéket, mert hibásan mutatták be a helyi iparűzési adó jelentős emelkedését. Az ítéletben az szerepel, hogy 2025. június közepéig 20-30 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételre tesz szert a főváros, ami nem igaz. Az NGM tényadatai szerint május végéig már 135 milliárd forint folyt be a főváros számára iparűzési adó formájában.”

„A bíróság továbbá nem vizsgálta, hogy Rákosrendező kifizetése miként járult hozzá a főváros csődjéhez” – tette hozzá.

A miniszter jelezte, vizsgálják az ítéletet, ez után döntenek a lehetséges lépésekről, akár a fellebbezésről is. A fővárost nem a szolidaritási hozzájárulás, hanem mint az az adatokból is látszik, a főváros felelőtlen gazdálkodása viszi csődbe.

Helyt adott a bíróság a fővárosi önkormányzat azonnali jogvédelem iránti kérelmének

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma helyt adott a Budapest Főváros Önkormányzata felperes által előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelemnek – közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya az MTI-vel.

Azt írták: a bíróság döntésében

a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónapokra beszedési megbízást nyújtson be.

A bíróság egyúttal

elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10 171 449 024 forintot és annak május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát.

A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán –

feladatainak ellátására képtelenné válik.

Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy

az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy a speciális helyzetben lévő felperes közfeladatellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.

Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz.

Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott – áll a közleményben.

Civilek.info / MTI

Címlapkép: Sára Botond fõispán, Budapest Fõváros Kormányhivatala vezetõje a fogyasztóvédelmi konzultációról tartott sajtótájékoztatón Budapest Fõváros Kormányhivatalában, a XIII. kerületi Teve utcában 2025. április 23-án. Május 23-áig lehet kitölteni a fogyasztóvédelmi konzultációt a fogyved.kormany.hu oldalon.
MTI/Máthé Zoltán