A rendszerváltás jogállami vívmányait féltik azok a jogászok, akik tíz pontban foglalták össze a büntető igazságszolgáltatással szembeni alapvető elvárásaikat. Állásfoglalásukban egyebek mellett az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását, a letartóztatás szigorú feltételekhez kötését és a büntetőeljárások politikai látványossággá alakításának elkerülését sürgetik. Az aláírók között szerepel a CÖF-CÖKA elnöke, Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is.

„Alulírott jogászok hiszünk a rendszerváltás vívmányaiban, amelyek világos határvonalat húztak a jogállam és a rendőrállam közé azzal, hogy az egyén szabadságát garantálták a hatalom szabadságával szemben. Úgy érezzük, hogy ma ezek a 37 esztendős vívmányok veszélyben vannak” – írják a jogászok és ügyvédek a közös nyilatkozatukban, amelyet Schiffer András a Facebook-oldalán tett közzé.

A jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontja

Alulírott jogászok hiszünk a rendszerváltás vívmányaiban, amelyek világos határvonalat húztak a jogállam és a rendőrállam közé azzal, hogy az egyén szabadságát garantálták a hatalom szabadságával szemben. Úgy érezzük, hogy ma ezek a 37 esztendős vívmányok veszélyben vannak.

1.) Egy jogállamban az alapvető emberi jogok mindenkit egyformán megilletnek, így a törvény ellen vétőket is. A jogállami eljárásmód akkor is elengedhetetlen, ha a társadalom adott ügyben jogosan várja el az elszámoltatást.

2.) Egy jogállamban mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az ártatlanság vélelme megköveteli, hogy a gyanúsítottakat ne talpig vasban állítsák a hatóságok elé, ha nincsen konkrét biztonsági kockázat. Az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljárás követelményét sérti az a gyakorlat, amely a büntetőeljárásokat médianyilvánosság előtt zajló, megalázó és megfélemlítő politikai látványossággá alakítja.

3.) Egy jogállamban a letartóztatás nem előrehozott büntetés, hanem a terhelt személyi szabadságának szükséges és arányos elvonása a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának érdekében.

4.) Egy jogállamban a letartóztatás szigorú törvényi feltételekhez kötött intézmény: kizárólag a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének valós, megalapozott veszélye esetén alkalmazható. Teljesen abszurd ezekre az okokra hivatkozni olyan személyeknél, akiknél fogalmilag kizárt a bűnismétlés, akik hónapok óta tisztában voltak a készülő eljárásokkal, önként jelentkeztek a nyomozó hatóságoknál és ha arra irányuló szándékuk van, már régen megsemmisíthették volna a bizonyítékokat.

5.) Egy jogállamban a letartóztatás célja nem lehet a megtörés, a vallomások kikényszerítése. A mondvacsinált indokokkal elrendelt szabadságelvonás kínzás, ami nem a törvényességet szolgálja, hanem a hatalmi erődemonstrációt és az elrettentést.

6.) Egy jogállamban a szabadságelvonás feletti bírói hatáskörnek jogvédelmi funkciója van. A büntetőeljárási kódex 1989-es módosítása, így az – akkori nevén – előzetes letartóztatás bírói hatáskörbe utalása, az állam és az egyén közti viszony megváltozott felfogását, a személyes szabadság felértékelődését tükrözte. Az automatikusan elrendelt letartóztatások kiüresítik és feleslegessé teszik a bírói jogvédelmet.

7.) Egy jogállamban a törvényi szabályozás szerint bilincset csak szökésveszély, támadásveszély, önkárosításveszély, vagy ellenszegülés esetén lehet alkalmazni.

8.) Egy jogállamban a kényszerintézkedés nem lehet megalázó, megfélemlítő politikai látványosság. A gyanúsítottak kamerák kereszttüzében, vezetőszáron történő elvezetése sérti az arányosság követelményét.

9.) Egy jogállamban nincsen elfogadható magyarázat a védőügyvéd megfigyelésére.

10.) Egy jogállamban a büntetőeljárásnak kizárólag az objektív igazság feltárása lehet a célja és nem pedig egy politikai koncepció igazolása.

Az eddigi aláírók:

Hack Péter professzor emeritus, volt országgyűlési képviselő; Fodor Gábor egykori miniszter, volt országgyűlési képviselő; Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő; Bihari Mihály professzor emeritus,  az Alkotmánybíróság volt elnöke, egykori országgyűlési képviselő; Bodolai László ügyvéd; Borbély Zoltán ügyvéd; Garay Rudolf ügyvéd; Gortvay István ügyvéd; Grundtner András közjogi tisztségviselő; Juharos Róbert ügyvéd, volt országgyűlési képviselő; Koltay András egyetemi tanár; Kónya Imre ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapító-vezetője, egykori belügyminiszter; Kóródi Mária volt országgyűlési képviselő és parlamenti alelnök; Kötter Tamás író, ügyvéd; Kukorelli István professzor emeritus, volt alkotmánybíró; Kurucz Dániel, a Köztér főszerkesztője; ifj. Lomnici Zoltán ügyvéd; Mándics Botond ügyvéd; Mészáros István László ügyvéd, volt országgyűlési képviselő; Mihalik Angelika ügyvéd; Navracsics Tibor egyetemi docens, korábbi miniszter és volt országgyűlési képviselő, az Európai Bizottság volt tagja Németh Zsolt ny. r. ezredes, egyetemi docens; Pankucsi Márta jogász-szociológus, egyetemi oktató; Pokol Béla professzor emeritus, volt alkotmánybíró; Répássy Róbert ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár; Schillinger Gyöngyvér író; Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter; Szép Tamás ügyvéd, önkormányzati képviselő; Szikinger István ügyvéd; Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke; Szotyori-Lázár Zoltán ügyvéd, megfelelési szakjogász; Tóth Máté ügyvéd, energiajogász, egyetemi oktató.

Címlapkép: depositphotos.com