Elfogadhatatlannak tartják az európai gazdaszervezetek az EU következő hétéves költségvetésének legújabb tervezetét. A bemutatott javaslat szerint több mint 20 százalékkal csökkenhetnek a közös agrárpolitika forrásai, miközben a támogatások jövőjével kapcsolatos bizonytalanság a magyar gazdálkodókat is súlyosan érintheti.
Két éve figyelmeztetik az európai gazdálkodók az uniós döntéshozókat a közös agrárpolitika (KAP) tervezett átalakításának veszélyeire, a tiltakozások azonban egyelőre nem hoztak érdemi áttörést. A Copa-Cogeca, az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekképviseleti szervezete szombati közleményében élesen bírálta az Európai Unió Tanácsának ír elnöksége által előterjesztett új költségvetési tárgyalási keretet. A szervezet közleménye szerint a javaslat fenntartja az Európai Bizottság által a közös agrárpolitika terén korábban előirányzott, 20 százalékot meghaladó forráscsökkentést, ráadásul ez a számítás még nem veszi figyelembe az infláció hatásait.
Az érdekképviselet álláspontja szerint az unió történelmi stratégiai hibát készül elkövetni, amely nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem az európai élelmezésbiztonságot és az egységes piac működését is veszélyeztetheti. A helyzet nagyon nagy veszélyeket rejt a gazdák számára, mert a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetés alapvetően átalakítaná az uniós agrártámogatások jelenlegi rendszerét.
Közös agrárpolitika: kevesebb pénzből kellene megoldani egyre több problémát
Az Európai Bizottság eredeti javaslata közel 2000 milliárd eurós hétéves uniós költségvetéssel számol. Miközben azonban az EU egészének kiadásai növekednének, az agrárpolitika korábban elkülönített forrásainak súlya csökkenne.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság áprilisi véleményében szintén kifogásolta a tervezett változásokat. A testület számítása szerint
a KAP költségvetése nominálisan 20, reálértéken pedig akár 41 százalékkal is visszaeshet a következő pénzügyi ciklusban.
Az eltérő számítások mögött a források eltérő köre, illetve az infláció figyelembevétele áll. Mindez olyan időszakban történne, amikor az európai mezőgazdaságot egyszerre terhelik a szélsőséges időjárási események, az emelkedő termelési költségek, a geopolitikai bizonytalanságok és a nemzetközi kereskedelmi verseny erősödése.
A Copa-Cogeca szerint különösen ellentmondásos, hogy az unió folyamatosan újabb környezetvédelmi, élelmezésbiztonsági és versenyképességi követelményeket támaszt a termelőkkel szemben, miközben a teljesítésükhöz rendelkezésre álló közös forrásokat szűkítené.
Veszélybe kerülhet a közös agrárpolitika egysége
A gazdaszervezetek kifogásai nem kizárólag a támogatások nagyságára vonatkoznak. Legalább ilyen jelentős problémának tartják a KAP jelenlegi szerkezetének átalakítását. Az új agrárpolitikai elképzelés szerint a jelenlegi kétpilléres támogatási rendszer helyett egyszerűsített, egységesebb szabályozás lépne életbe, miközben a mezőgazdasági támogatásokat a nemzeti és regionális partnerségi tervek szélesebb finanszírozási rendszerébe illesztenék. Az Európai Bizottság ezt azzal indokolja, hogy az új struktúra rugalmasabb, egyszerűbb és a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó forrásfelhasználást tenne lehetővé.
A Copa-Cogeca viszont attól tart, hogy a változások az agrárpolitika fokozatos nemzeti széttagolódásához vezetnének. A tagállamok ugyanis nagyobb mozgásteret kapnának az agrárforrások felhasználásában, miközben nem lenne minden esetben kötelező az agrárágazat számára elkülöníteni a rendelkezésre álló további összegeket.
A szervezet szerint ez hosszabb távon az egységes európai piac működését is torzíthatná, hiszen a különböző tagállamok gazdálkodói eltérő pénzügyi feltételek mellett versenyeznének egymással.
A közlemény külön kifogásolja, hogy a tárgyalási keret nem garantálja jogilag az Európai Bizottság elnöke által korábban kilátásba helyezett kiegészítő források mezőgazdasági felhasználását.
A Bizottság korábbi tájékoztatása szerint legalább 300 milliárd eurónyi, kifejezetten mezőgazdasági jövedelemtámogatásokra elkülönített keret állna rendelkezésre. Emellett a partnerségi tervekben további források is hozzáférhetők lennének, azonban ezek felhasználásáról jelentős részben a tagállamok dönthetnének. A gazdaszervezetek éppen ezt tartják a rendszer egyik legnagyobb kockázatának: az elméletileg elérhető támogatás nem feltétlenül jelent ténylegesen a mezőgazdasághoz kerülő pénzt.
Magyarország számára különösen nagy a tét
A költségvetési reformnak Magyarországon is komoly következményei lehetnek. A hazai mezőgazdaság jövedelmezőségében meghatározó szerepet töltenek be az uniós közvetlen támogatások, miközben a beruházások, a technológiai fejlesztések és a gazdaságok alkalmazkodóképessége jelentős részben a vidékfejlesztési forrásoktól függ.
A magyar gazdálkodók ráadásul rendkívül nehéz időszakot élnek át. A sorozatos aszályok, a termelési költségek emelkedése, a gabonapiaci nyomott árak és az állattenyésztés egyes ágazatainak jövedelmezőségi problémái miatt sok gazdaság számára a támogatások már nem egyszerűen fejlesztési lehetőséget, hanem a működés pénzügyi stabilitásának egyik alapját jelentik.
Az agrárszervezetek szerint az új költségvetési rendszerben a mezőgazdasági támogatásoknak más szakpolitikai célokkal kellene versenyezniük. Ez Magyarország számára azért is lényeges, mert a KAP jelenleg kiszámítható, több évre tervezhető forrásokat biztosít. Az átalakítás következtében a tagállamoknak nagyobb szerepük lehetne abban, hogy a rendelkezésre álló uniós keret mekkora részét fordítják mezőgazdasági célokra. Ez ugyan növelné a nemzeti mozgásteret, de a gazdaszervezetek szerint a közös versenyfeltételek gyengülésével is járhatna. Valójában az történne, hogy a tagállamok kénytelenek lennének mérlegelni például egy autópályaberuházás támogatása és a gazdatámogatások kifizetése között. Az egyértelműen elkülönített, célzott támogatások ezért kedvezőbbek az agrárium számára.
A 20 százalék feletti uniós csökkentésből ugyanakkor nem következik automatikusan, hogy a magyar termelők támogatása is pontosan ugyanilyen arányban esne vissza. A tényleges hatás a végleges uniós megállapodástól, a nemzeti keretektől és a támogatási szabályoktól függ.
Az agrárválságok kezelésére is kevesebb juthat
A Copa-Cogeca külön bírálja a Unity Safety Net nevű, mezőgazdasági piaci válságok kezelésére szánt biztonsági mechanizmus tervezett forráscsökkentését. Az Európai Bizottság eredeti javaslata még 6,3 milliárd eurós (mintegy 2300 milliárd forintos, 365 forintos euróárfolyammal számolva) válságkezelési keretet tartalmazott a következő hétéves időszakra. A gazdaszervezetek szerint az új tárgyalási változat ennek összegét is mérsékelné.
Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen az elmúlt években az európai mezőgazdaságot egyszerre sújtották
- növény- és állatbetegségek,
- súlyos időjárási károk,
- valamint a nemzetközi kereskedelem zavarai.
A válságkezelési források szűkülése a magyar termelők számára is kedvezőtlen lenne, mert korlátozhatná az unió lehetőségeit arra, hogy rendkívüli támogatásokkal avatkozzon be egy-egy súlyos piaci vagy termelési válság idején.
A jövő héten dőlhet el, hogyan folytatják a gazdaszervezetek a tiltakozást
A költségvetési vitában október közepén újabb fontos egyeztetések következnek. Október 14. és 16. között Stockholmban rendezik meg a 12. Európai Gazdakongresszust, amelyen az uniós gazdaszervezetek képviselői értékelik a kialakult helyzetet, és meghatározhatják közös fellépésük következő lépéseit.
Ezzel párhuzamosan a tagállamok vezetői Brüsszelben tárgyalnak az Európai Unió jövőbeli prioritásairól. A költségvetési vita előkészítése során az ír elnökség már korábban jelezte, hogy októberben kívánja előmozdítani a megállapodást.
A Copa-Cogeca közleménye egyértelművé teszi, hogy a gazdaszervezetek nem kívánnak belenyugodni a jelenlegi tervekbe. Álláspontjuk szerint a közös agrárpolitika megvédése nem pusztán mezőgazdasági érdek, hanem Európa gazdasági biztonságának és stratégiai önállóságának egyik alapfeltétele. A szervezet az élelmiszerárak emelkedésének kockázatára is figyelmeztet, bár a támogatáscsökkentés fogyasztói árakra gyakorolt tényleges hatása a termelési, piaci és kereskedelmi folyamatoktól is függ.
Címlapkép: Gazdatüntetés Záhonyban – Fotó: civilek.info