A kormány megválna a vármegye elnevezéstől és újra megyének nevezné Magyarország 19 legnagyobb területi közigazgatási egységét.
A terv – amely az Orbán-kormány egyik szimbolikus intézkedését tüntetné el – komoly kiadást, és annál is komolyabb kormányzati munkát igényelhet. A közúti és más táblák, bélyegzők lecserélése, valamint az informatikai rendszerek módosítása több százmilliós, de inkább milliárdos kiadást jelenthet, miközben megeshet, hogy át kell írni hozzávetőleg 1200 jogszabályt.
„A Tisza-kormány javaslata: vármegyék helyett újra megyék, főispánok helyett újra kormánymegbízottak” – ezt írta közösségi oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök közlése egyértelmű: eltörölnék az Orbán-kormány egyik szimbolikus intézkedését.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű.
Magyarország 19 legnagyobb területi közigazgatási egységét 2023. január elseje óta nevezik megye helyett vármegyének. A módosítást a Fidesz kezdeményezte, Kocsis Máté 2022 nyarán nyújtotta be az alaptörvény erről is rendelkező tizenegyedik módosítását.
– A magyar közigazgatás alapvető területi egységei az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig a vármegyék voltak. A vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó, diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek – szólt az alaptörvény módosításának indoklása.
A jogtörténeti fejtegetésnél, a jogi folytonosság megteremtésénél a baloldali sajtót akkor jobban érdekelte, hogy a névváltás mekkora költséggel járt. Az Átlátszó cikke szerint annak idején az utak mentén nagyjából hatszáz táblát cseréltek le, hozzávetőleg 36 millió forintért. Ez persze csupán egyetlen tétel, a baloldali sajtóban több százmilliót, egyes helyeken milliárdos tételt emlegettek a névváltoztatás 2023-as költségei kapcsán.
Ha azok a becslések reálisak voltak, az összeg mára bizonyára csak növekedett.
A hivatali táblák, bélyegzők és különféle iratok, dokumentumok cseréje mellett azonban adódnak más teendők is. Bizonyára át kell például alakítani megannyi önkormányzati és hatósági informatikai rendszert, no meg a teljes jogrendet. A kodifikációs munka nagyságrendjének megbecsléséhez szintén érdemes kiindulni a 2023-as előzményekből. Az online jogtárat is üzemeltető Wolters Kluwer Kft. ugyanis részletes kimutatást készített, amelyben rögzítette, hogy 2023. január elsejével összesen 1172 jogszabály módosult a megyék vármegyékké átnevezése miatt. Ebből a számból két, közvetlen karácsony és szilveszter előtt megjelent kormányrendelet 609 jogszabály átírását végezte el.
Nagy valószínűséggel a visszaírás is hasonló nagyságrendű jogalkotási munkát igényel majd a kormánytól.
A Tisza eddigi jogszabály-előkészítő tevékenységéből kiindulva ez tűnik az egyik legnagyobb falatnak.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI