Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint az Európai Uniónak folytatnia kell Ukrajna EU–csatlakozásra vonatkozó terveit, még akkor is, ha hazánk nem hajlandó támogatni. Az Unió továbbra is gyorsított pályán, Magyarországot megkerülve akarja felvenni Ukrajnát – számolt be róla a Brussels Signal című lap. Amennyiben a közösségi döntéshozatalból kizárják a politikailag … Olvass tovább
Az elmúlt napok eseményei középpontba állítottak a köztársasági elnök és a miniszterelnök státuszának közjogi védelmének egyes jogi kérdéseit. Kiindulópont, hogy az ELTE jogi karán oktató egyetemi tanárának azon kijelentése, hogy „fenyegetni, zsarolni kell a köztársasági elnököt”, nem csupán a közéleti normákat sérti, hanem büntetőjogi felelősséget is felvethet, mivel ezen megnyilvánulás … Olvass tovább
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2024-es éves jelentése szerint a 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány 67 % volt, ami lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 %) adta hírül a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2024-es jelentése a 2020 és 2024 között született … Olvass tovább
Az Alaptörvény világosan kimondja, hogy a tulajdon szentsége és a jogbiztonság olyan alapvető érték, amelyet nem lehet politikai bosszúhadjárat kedvéért feladni. A baloldal, az újbaloldal és a posztnyilasok egyik kedvenc toposza a nemzeti nagytőkésekkel kapcsolatos aggályok folyamatos megfogalmazása. Egyik alapvető kiindulópontjuk, hogy az említett, a posztkommunista gazdasági rezsimet részben leváltó … Olvass tovább
A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.” Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások alapján kötelesek eljárni, függetlenül attól, hogy a társadalmi vagy politikai … Olvass tovább