A legutóbbi podcastunk vendége dr. Temesszentandrási György, akivel többek között arról beszélgettünk, miért nem szeret a magyar ember egészségügyi szűrővizsgálatokra járni, hogyan veszélyeztetnek emberéleteket az ostoba álhírek, de feltettük így tél elején az ilyenkor kötelező kérdéseket is, milyen tüneteket vegyünk komolyan, mikor forduljunk orvoshoz.
Dr. Temesszentandrási György
Pár mondatban az autoimmun kórképekről 2. rész
Ígéretemhez híven folytatom az autoimmun betegségekről szóló ismeretterjesztő közleményt. Az előző részben áttekintettem az autoimmun kórképek felosztását, okait, gyakoriságát s megpróbáltam eloszlatni azt a tévhitet, miszerint nem lehetne ezeket a kórképeket megfelelően kezelni. A mostani részben a tünetekre koncentrálva azt szeretném bemutatni, hogy milyen panaszok és diagnosztikus jelek esetén gondoljunk autoimmun kórképre, miért gyakoribb hölgyek esetében, hová forduljunk ilyen betegség gyanújakor, s milyen kezelésre van lehetőség.
Pár mondatban az autoimmun kórképekről (s persze egy tévhit eloszlatása)
Az immunrendszer elsődleges feladata, hogy elkülönítse egymástól a saját és idegen struktúrákat, s ha testidegen anyaggal, kórokozóval vagy megváltozott saját sejttel találkozik azt eltávolítsa, megsemmisítse, izolálja. Így az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, nélküle az élet elképzelhetetlen. Működése rendkívül összetett, bonyolult. Sejtek és molekulák milliárdjai dolgoznak ebben a másodpercben is szervezetünkben azon, hogy megvédjenek bennünket a külső és belső ártalmaktól.
Pár mondatban a gasztrointesztinális vérzésről (s egy újabb tévhit eloszlatása)
Az orvosi tankönyvek idevágó fejezetei szerint kevés olyan tünet van, ami jobban megijesztené az embert, mint a rendellenes vérzés. Emiatt ilyen esetben általaban orvoshoz fordul az illető, s megindulhat a szükséges kivizsgálás. Azonban számtalan olyan esetet is látunk, ahol az átmeneti – hiszen időnként erről van szó- s emiatt múló panasz miatt mégsem történik kapcsolatfelvétel, s így a diagnózis – sajnos nemegyszer tragédiát okozva – késik.
Pár mondatban a refluxbetegségről kezeléséről, s egy tévhit eloszlatása
Ígéretünkhöz híven folytatjuk sorozatunkat, s ezúttal a gastrooesophagealis refluxbetegség kezelésével kapcsolatban szolgálunk pár tanáccsal s egy újabb tévhit eloszlatására is kísérletet teszünk. Sőt, most kivételesen ezzel kezdünk. Tapasztalatunk szerint sokan vannak azok, kiket elriaszt az a félreértés, hogy refluxos vagy bármiféle gyomorpanasz esetén azonnal és mindig gyomortükrözésre (orvosi szóval gasztroszkópiára) … Olvass tovább
Pár mondatban a relfuxbetegségről
Az allergiás betegségek áttekintése után most egy másik népbetegségről, a refluxbetegségről szeretnék szót ejteni. Refluxbetegségnek nevezzük azt a kórképet, mikor a savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe, annak nyálkahártyáját károsítja, s ez különféle panaszokat és tüneteket eredményez. Orvosi elnevezése gastrooesophagealis (gyomor-nyelőcső) reflux betegség, s ennek az angol rövidítésével (GERD) az ismeretterjesztő irodalomban is gyakran találkozhatunk.
Pár mondatban a heveny csalánkiütésről (s egy újabb tévhit eloszlatása)
Az allergiás eredetű megbetegedések gyakoribbá válását a szakirodalmi adatok már régóta alátámasztják. Saját tapasztalataink is megerősítik azt a tényt, hogy ezeknek a kórképeknek a gyakorisága jelentősen növekedett az elmúlt pár évtizedben. Ide sorolhatjuk a döntően bőrtünetekkel kísért atopiás betegségeket, a légúti tünetekkel járó pollenallergiákat, s a gasztrointestinális tünetek széles spektrumát okozó táplálkozási allergiákat is.
Pár mondatban az allergiák kezeléséről, s egy újabb tévhit eloszlatása
Az allergiás kórképek közé sorolhatjuk a bőrtünetekkel kísért atopiás dermatitiseket, csalánkiütéseket, kontaktdermatitiseket, a légúti tünetekkel járó pollenallergiákat, a gasztrointestinális tünetek széles spektrumát okozó táplálkozási allergiákat, de a nagyon különféle tüneteket produkáló gyógyszerallergiákat, s a könnyen fatális anaphylaxiat okozó rovar (darázs, méh) méreg allergiákat is.
Tényleg a Habsburg Birodalom lett volna a kereszténység utolsó bástyája? – Válasz Kránitz Lászlónak
Mindig szerettem a történelmet, ezért érdeklődéssel, bár a cím alapján enyhe fenntartással olvastam Kránitz László Viktor „Nem mi voltunk a kereszténység utolsó bástyája, hanem a Habsburg Birodalom” című, Indexen megjelent véleménycikkét. Aztán egyik megdöbbenésből estem a másikba. Az, hogy a dolgozatban tárgyi tévedések lelhetőek fel, s hibás, kétségbe vonható vagy … Olvass tovább
Covid: „Csapataink harcban állnak.”
Egy belgyógyász főorvos a szeretet, az összefogás, a civil kurázsi nevében fogant levelét adjuk közre! A címbéli „ikonikus szavak jutnak eszembe arról a helyzetről, ami most hazánkban zajlik. Robbanásszerűen emelkedik az új esetek száma. Tudtuk az előrejelzések alapján, hogy lesz negyedik hullám, s láttuk a környező országokban kialakult drámai … Olvass tovább