A Magyar Szent Koronát ábrázoló installációt mutattak be hétfőn a székelyudvarhelyi Márton Áron téren – az alkotást tíz napig csodálhatják meg az érdeklődők. Három évvel ezelőtt, a székelyudvarhelyi Szent István-napi ünnepségre készülve alkotta meg először a Magyar Szent Korona felnagyított mását Elekes Gyula képzőművész, az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület vezetője. A … Olvass tovább
Varga Béla személye különösen fontos, – ő az ideiglenes államfői testület, a Nemzeti Főtanács tagja is,- akit korábban Mindszenty bújtatott a nyilasok elől. Az I. Magyar Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke lett (legitimista múltja ellenére a köztársasági kényszerepizód egyik főszereplője, emigrációba vonulásával a kudarc tanúsítója), aki a „megbízását” az 1990-es magyar országgyűlésnek … Olvass tovább
A hercegprímás – akkor Serédi – az 1944 -es alkotmányos válsághelyzetben,a diktatúrába forduló októberi napok idején számításba jött, mint ideiglenes államfő. Megelőzőleg az országtanács tagjaként a kormányzói tiszt megüresedése esetén ülésező testületben az 1937-es XIX. törvénycikk szerint a miniszterelnök, az országgyűlés két házának elnöke, a Kúria elnöke, a közigazgatási bíróság … Olvass tovább
Mindszenty József az utolsó magyar hercegprímás nem ismerte el a német, majd a szovjet megszállással törvénytelenül létrejött rendszereket, s a helyzet tudatos mérlegre tétele alapján érvényesíteni kívánta közjogi, alkotmányos szerepét, amelyet hercegprímásként betöltött. Mindszenty élettörténetének, közszereplésének, több évtizedes meghurcoltatásának titka közjogi szerepében is benne rejlik meghatározó módon, olyannyira, hogy boldoggá … Olvass tovább
A korona világháborús és háború utáni hányattatásairól tömören és szakszerűen beszél az 1990-ben elhunyt Bölöny József. A közjogász és történész több alkalommal szerencsésen fejtette ki nézeteit mind a Szent Korona története, mind – különösen – a Szentkorona-tan története ügyében, még a két világháború között, amikor legitimista szemlélettel, a tények szigorú … Olvass tovább
Emlékezetes mozzanata a Szent Korona történetének az 1933-as koronaőr választás, amikor báró Perényi Zsigmond és gróf Teleki Tibor lett közfelkiáltással megválasztott koronaőr. Báró Perényi Zsigmond megválasztott koronaőr a következőket mondotta: “Nagyméltóságú Elnök Urak! Mélyen t. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Mély hódolattal köszönöm koronaőrtársam és a magam nevében Ő főméltóságának, a Kormányzó … Olvass tovább
Bethlent a magyar rendek ugyan megválasztották királlyá, azonban meg nem koronázták, noha a Szentkorona ekkor még az ő kezén volt. Ezen 1619–1622-i viszontagságos évek alatt a Szentkorona őre, Révay Péter gróf, állandóan a Szentkorona mellett tartózkodott, követte azt mindenhová, míg csak 1622-ben, miután azt II. Ferdinánd megbízottának átadta, meg nem … Olvass tovább
A középkori magyar-oszmán érintkezések a 14. században kezdődtek, s a Balkán új hódítóit erősen foglalkoztatta legerősebb ellenfelük kiléte. A magyarok múltjáról kialakított kép persze az idők során változott. Először a muszlim mitológiában Seddád királyához kötött, Magyarországon megtalált kardra vonatkozó történetet jegyezték fel, amely egyfajta jogigényt fejezett ki országunkra. 1529-ben Ibrahim … Olvass tovább
A nemzeti összetartozás napja alkalmából június 4-én, pénteken nyílt nap lesz az Országházban: az érdeklődők 10 és 17 óra között megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát – tudatta a parlamenti sajtóiroda, jelezve: a belépés ingyenes, előzetes regisztrációra nincs szükség. Az Országház a védettségi igazolvánnyal – vagy applikációval … Olvass tovább
Amint másutt olvasható, I. Ulászlót a Szent István fejereklyetartóját addig díszítő koronával koronázzák meg, amelyet a székesfehérvári bazilikában lévő sírból vesznek ki. Az 1440. július 17-én kelt oklevélben az országgyűlés szól a királyválasztási jogról és a királyi hatalom átruházásának jogáról, s a Szentkorona eszméjéről is, a Szentkoronát mindaddig megfosztva “hatályosságától, … Olvass tovább