Amint másutt olvasható, I. Ulászlót a Szent István fejereklyetartóját addig díszítő koronával koronázzák meg, amelyet a székesfehérvári bazilikában lévő sírból vesznek ki. Az 1440. július 17-én kelt oklevélben az országgyűlés szól a királyválasztási jogról és a királyi hatalom átruházásának jogáról, s a Szentkorona eszméjéről is, a Szentkoronát mindaddig megfosztva “hatályosságától, … Olvass tovább
Az a kérdés, hogy mai koronázási jelvényeink közül a szent koronán kívül, melyek kétségtelenül Szent István koriak? A palást, s talán még a jogar is. Mert a ma is használatos kard, országalma, s a többi ruhák, sőt a kereszt is, kétségtelenül későbbiek, legtöbbnek már stílusa is elárulja ezt. A palástra … Olvass tovább
A Szent Korona története maga a magyar történelem. A tárgy és a hozzá fűződő eszme nem azonos, de nem is válik el sorsuk, s mi több: nem érthető egyik a másik nélkül. “A Szent Korona nem királyi ékszer, hanem az ország szent koronája, s mint ilyen, jelképe a magyar államhatalomnak… … Olvass tovább
Hiba lenne, ha a Szent Korona tagságot a Nagyasszony főségének elismeréséhez kötnénk, mert ezen eszme katolikus – és nem vallástól független – jellegű. Ezt Mindszenty hercegprímás is elismerte. A Szent Koronához tartozás, mint közjogi viszony, nem függ sem nyelvtől, sem vallástól. Ennek megállapítása akkor is nélkülözhetetlen, ha a Boldogasszony tisztelet … Olvass tovább
Nem feledkezhetünk meg a Regnum Marianum népéről, amelyet a jogi vonatkozások nemigen foglalkoztattak, hiszen a jobbágyságnak nem voltak jogai a rendi állam irányításában. A vallásos népi lélek, a maga alacsonyabb gyermeki műveltségével és sajátos világlátásával átélt egy sajátos Mária élményt, a máriás ország eszmevilágát. Ezt a világlátást erősítette a török … Olvass tovább
Németh László , – nem azonos a “Minőség forradalma” írójával -, részletes tanulmányában rámutat, egyetértve más szerzőkkel: “a magyarság megtérésekor az ősi istenasszony kultusza elősegítette a keresztény értelemben vett Istenanya, a Boldogságos Szűz kiválasztását”. “A magyar katolikus megújulás Mária tisztelete a magyar lélek időszerű igényeinek megfelelően sajátos, normatív jelleget öltött. … Olvass tovább
A Szent Korona mitológiája szerint „Országunk, első királyunk, Szent István óta az Istenanya, Szűz Mária országa, a Regnum Marianum. (Dantét idézve: a szentek országa, Sacra Pannónia.) Azóta az, mióta Szent István király az államot és az itt élők összességét szimbolizáló Szent Koronát felajánlotta a Szent Szűznek, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony … Olvass tovább
Szólnunk kell a Szent Korona és a koronázási jelvények közjogilag kifogástalan elnevezéséről. Előre bocsáthatjuk, hogy a Szent Korona számos titkának egyike megnevezése pontos körülményeinek és indokainak ismeretlen volta. A „Szent” minősítés elméleti alapon sok változatú magyarázattal illethető. A leginkább elfogadott nézet szerint megalapozza a szent elnevezést a magyar nép közmeggyőződése; … Olvass tovább
Megrongálták a Margit hídon található, kőből készült Szent Korona-másolatok egyikét – jelezte a vasárnap.hu-nak az egyik olvasója. A tájékoztató levélben azt állította, hogy április 3-án, azaz nagyszombat este tűnt fel neki, hogy valaki megrongálta a magyarság és a kereszténység szempontjából is rendkívül fontos jelképet. – írta meg a vasárnap.hu. Az … Olvass tovább
A magyar Szent Korona története nem egyszerűen egy koronázási jelvényról szól, hiszen annál sokkal több, a magyar nemzet megmaradásának, a magyarság és a Szent Szűz misztikus kapcsolatának története is. Sorozatunk a Szent Korona történetét kíséri végig, nem feledkezve meg annak szimbolikus szerepéről sem. Ki vagy te, fényes csillag az … Olvass tovább