Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.

Starmer hétfőn, a Downing Street–i miniszterelnöki hivatal előtt felolvasott nyilatkozatában közölte, hogy döntéséről már tájékoztatta III. Károly királyt.

Elmondta: felkéri a párt döntéshozó szervezetét, az országos végrehajtó bizottságot (National Executive Committee, NEC) arra, hogy dolgozza ki az utódlási menetrendet.

Starmer közölte: azt javasolja, hogy a NEC július 9–én indítsa el az utódjelölési folyamatot, amely így a parlament július végén kezdődő nyári szünetéig befejeződhet, és még a parlamenti munka szeptemberi kezdete előtt új vezető kerülhet a Munkáspárt és a kormány élére, abban az esetben is, ha posztért többen versenybe szállnak.

Hozzátette: az utódválasztási folyamat végéig továbbra is ellátja miniszterelnöki feladatait.

Lemondását bejelentő hétfői nyilatkozatában Keir Starmer úgy fogalmazott: amikor 2020-ban átvette a Munkáspárt vezetői tisztségét, a párt „politikai, pénzügyi és erkölcsi csődhelyzetben” volt, és ő mindenkitől azt hallotta, hogy „ennek a pártnak vége van”.

Ezekre a véleményekre azonban az ő vezetésével sikerült rácáfolni, a Munkáspárt megújulási folyamata elkezdődött – tette hozzá.

Starmer külön kiemelte, hogy a Munkáspártot „sikerült megtisztítani az antiszemitizmus méreganyagától”.

Kijelentette: sikerült helyreállítani az ország gazdaságába, védelmi képességeibe és nemzetbiztonságába vetett bizalmat is.

Hozzátette ugyanakkor: a párton belül az utóbbi időben felmerült azt a kérdés, hogy ő tekinthető–e a legalkalmasabb személynek a Labour vezetésére.

„Meghallgattam és méltósággal elfogadom az erre a kérdésre adott választ” – fogalmazott könnyeivel küszködve a távozó brit miniszterelnök.

A munkáspárti kormányfőre hetek óta egyre nagyobb nyomás nehezedett saját pártja és kormányának több tagja részéről annak érdekében, hogy állítsa össze távozásának és utódlásának menetrendjét.

Ezek a felhívások különösen felerősödtek azóta, hogy a legesélyesebbnek tartott utódjelölt, Andy Burnham, Manchester volt munkáspárti polgármestere fölényes, 55 százalékos – vagyis a párt 20 százalék körüli országos támogatottságát messze meghaladó – többséggel megnyerte a múlt csütörtökön tartott időközi parlamenti választást az északnyugat–angliai nagyváros egyik elővárosi választókörzetében.

Ennek a választókerületnek az addigi munkáspárti képviselője, Josh Simons kifejezetten azért adta vissza alsóházi mandátumát, hogy Burnham indulhasson a körzetben kiírt időközi választáson, és képviselőként elindíthassa a kormányfő elmozdítását célzó vezetőváltási folyamatot.

Miniszteri és miniszterelnöki tisztséget a brit kormányban a törvényerejű szokásjog szerint csak parlamenti képviselők tölthetnek be.

Keir Starmer pozíciója a Munkáspárt és a kormány élén azután rendült meg véglegesen, hogy a 2024–es parlamenti választások óta kormányzó Labour a májusi angliai tanácsi, illetve a walesi és a skóciai parlamenti választásokon szinte példátlanul súlyos vereséget szenvedett.

Starmer helyzetét előtte is súlyos belpolitikai botrányok gyengítették, mindenekelőtt az, hogy tavaly vissza kellett hívni Nagy–Britannia washingtoni nagykövetét, Peter Mandelsont, mert kiderült róla, hogy a korábbi évtizedekben igen szoros kapcsolatokat ápolt a kiskorú lányok elleni súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt néhai amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel.

Kiderült az is, hogy Starmer számos figyelmeztetés ellenére nevezte ki Mandelsont a brit diplomácia legnagyobb presztízsű külszolgálati tisztségére, és a Munkáspárton belül sokan már ennek a botránynak a kirobbanása után követelték a miniszterelnök távozását a párt és a kormány éléről.

Starmer a választók körében is rendkívül népszerűtlenné vált: a legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények átlaga alapján a kormányfő támogatottságának és elutasítottságának nettó egyenlege – vagyis az elégedettek és az elégedetlenek arányának százalékpontos különbsége – jelenleg mínusz 44.

Andy Burnham pártvezetővé és miniszterelnökké választását ugyanakkor a Munkáspárt alsóházi frakciójának 201 tagja – a pártcsoport tagságának fele – támogatja, vagyis a volt manchesteri polgármestert támogató frakciótagok száma messze meghaladja a vezetőváltási folyamat elindításához minimálisan előírt 20 százalékot, amely a jelenlegi frakciólétszám alapján 81 támogató aláírást jelent.

Keir Starmer Nagy–Britannia hetedik munkáspárti miniszterelnöke, de ő töltötte a legrövidebb időt a Labour kormányfőjeként a Downing Streeten, ugyanis nem egészen két éve, a 2024 júliusában aratott parlamenti választási győzelem vette át a miniszterelnöki tisztséget konzervatív párti elődjétől, Rishi Sunaktól.

Hétfőn bejelentett távozása egyben azt is jelenti, hogy a brit EU–tagságról 2016–ban tartott – a kilépésre voksolók szűk, 52,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás óta Starmer utódja lesz Nagy–Britannia hetedik miniszterelnöke.

Egyelőre nyitott kérdés, hogy az új munkáspárti miniszterelnököt teljes körű választási procedúrával, vagy közfelkiáltással – a brit politikai zsargonban „koronázásnak” nevezett eljárással – választják-e meg.

Andy Burnham biztosan indul a tisztségért, és ha rajta kívül nem pályázik senki a posztra, akkor az utóbbi, rövid eljárás valószínűsíthető. Több pályázó esetén ugyanakkor a Munkáspárt és a párthoz kötődő szakszervezetek regisztrált tagjai választhatják meg az utódot postai szavazással.

A potenciális indulók között van Wes Streeting volt egészségügyi miniszter, bár ő még nem közölte, hogy Burnhammel szemben elindul–e az utódválasztási versengésben.

MTI

Fotó: Facebook / Keir Starmer