A keresztény egyházzene kevéssé látható, mégis kiterjedt világát igyekszik feltérképezni a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA-MMKI) nagyszabású kutatása. A 2025-ben indult Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz (MAKEZA) első eredményeit szeptember 14-én, az Ars Sacra Fesztivál keretében mutatják be a budapesti Hild-villában.
Ökumenikus zenés áhítattal és gondolatébresztő előadásokkal várja 2026. szeptember 14-én 17:00 órától a Hild-villába érkezőket az Ars Sacra Fesztiválon bemutatkozó nagyszabású MMA-MMKI kutatási projekt, a Magyar Keresztény Egyházzenei Atlasz. A vállalkozás célja, hogy átfogó képet adjon a magyar nyelvterületen liturgikus szolgálatot végző keresztény és keresztyén kórusokról, azok repertoárjáról, működési körülményeiről és közösségi szerepéről. A kutatásba első körben az adventista, baptista, evangélikus, örmény-, görög- és római katolikus, református, valamint unitárius felekezet kórusait vonták be.
Több mint ezer kitöltés
A kutatók egy közel 150 kérdésből álló online kérdőív segítségével gyűjtötték az adatokat. 2026 áprilisáig mintegy 1277-en kattintottak a kérdőívre, amelyből csaknem 350 teljes kórusadat-sor, valamint mintegy 600 részlegesen kitöltött, de érvényes és kutatható adatlap állt össze.
A kutatás ezzel minden korábbinál nagyobb, folyamatosan bővíthető magyar egyházzenei adatbázis alapjait teremtette meg. A tervek szerint az adatokat nem csupán tudományos célokra használják majd: a készülő online platformon a kórusok térképes adatvizualizációval, önálló adatlapokon és összehasonlítható táblázatokban is megjelennek.
A kutatók szerint mindez lehetőséget adhat arra is, hogy kirajzolódjanak az egyes felekezetek, plébániák és gyülekezetek liturgikus életének jellegzetességei, a kórusok demográfiai sajátosságai, illetve a repertoár változásai.
A kutatás egyik fontos célja az egyházzenei élet kevésbé látható problémáinak, így a kórusok működését érintő kihívásoknak a feltárása is.
Mit énekelnek a hívek?
A MAKEZA nem csupán száraz statisztikát kíván készíteni. A kutatás során már több olyan kérdés is előkerült, amely az egyházi zene mindennapi gyakorlatának változásaira világít rá. A szakemberek vizsgálták többek között a történeti repertoár jelenlegi használatát, a kortárs egyházzene térnyerését, a hívek együtténeklésének szerepét és az énekkultúra változását. Külön vita tárgyát képezte a gitárral kísért kórusok helyzete is.
A kutatók tapasztalatai szerint ezek a formációk sok esetben nem pusztán zenei, hanem közösségépítő szerepet töltenek be.
Miközben a hivatásos zenészek magas színvonalú liturgikus szolgálatot biztosíthatnak, a helyi, önkéntes éneklés gyakran éppen a közösség összekovácsolásának eszköze.
A projekt szakmai hátterét széles körű együttműködés biztosítja: egyetemi oktatók, egyházzenei szakemberek, kántorképző intézmények munkatársai és jelentős hazai kórusok vezetői is részt vesznek a munkában.
Az adatgyűjtés ősszel újra megnyílik, így tovább bővülhet az adatállomány. A kutatók tervei szerint 2026 végére elkészülhet a rendszerezett adatbázis, amelyet a nyilvánosság számára is kutathatóvá tesznek. A végső cél egy nyitott, folyamatosan frissíthető és felhasználóbarát platform létrehozása, amely a jelenleg Magyarországon és a magyar nyelvterületen becsült 1500–2000 kórus működéséről és repertoárjáról adhat átfogó képet.
Az Ars Sacra Fesztivál szeptember 14-i programján Horváth Ágnes, Windhager Ákos, Kónyáné Puskás Laura és Nemes Márk tart előadást, az eseményen pedig közreműködik a Baptista Teológiai Akadémia Kórusa is. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Címlapkép: Központi Református Kórus – Fotó: Központi Református Kórus / Facebook