Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is – írta a magyarországi választások eredményeiről a Facebookon Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Ma délután pedig Magyar Péter találkozott Kelemen Hunorral, akitől gatanciát kapott, hogy az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól. A hír arra nem terjedt ki, hogy az országgyűlési választásokon kívül miként avatkozott be az erdélyi magyar párt az anyaországi pártpolitikába.

A tömbmagyar erdélyi megyét vezető politikus szerint

„a magyarországi választások eredménye sok erdélyi magyar számára nem egyszerű politikai hír volt, hanem „valódi trauma”,”

amit komolyan kell venni. Szerinte ennek gyökerei a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásig nyúlnak vissza, és ezt „a történelmi hibát” igyekezett 2010 után, első intézkedései között orvosolni Orbán Viktor és a Fidesz. „Ezért Erdélyben az Orbán Viktorhoz való viszony máig nem ugyanaz, mint Magyarországon” – mutatott rá Bíró Barna Botond.

Aláhúzta:

„az erdélyi magyarság számára az elmúlt másfél évtized nemcsak politikai időszak volt, „hanem egy meghatározó nemzetpolitikai korszak: állampolgárság, szimbolikus jóvátétel, intézményépítés, valamint egyházi, oktatási, kulturális és közösségi támogatások sora”.”

„Mindez kilépett a rövid távú politikai ciklusok logikájából, és egy olyan, nehezen visszafordítható közpolitikává vált, amely a Kárpát-medence magyar közösségeit egyre inkább egységes térben kezeli. Ez nemcsak politikai lojalitást, hanem erős érzelmi kötődést is kialakított” – írta.

„Ma nem az a kérdés, kinek volt igaza a kampányban, hanem hogy ki képviseli felelősen az erdélyi magyar érdekeket az új helyzetben” – húzta alá. Hozzátette:

„az RMDSZ-nek nem egy adott párthoz, hanem a mindenkori magyar kormányhoz kell intézményes kapcsolatot fenntartania.”

„Ez nem árulás. Ez kötelesség” – húzta alá.

„Az RMDSZ felhatalmazását az erdélyi magyar közösségtől kapta, és elsősorban ennek a közösségnek tartozik felelősséggel. Árulás az lenne, ha sértettségből, párthűségből vagy múltbeli lojalitásból nem ülne le az új magyar kormánnyal, amely a következő évek nemzetpolitikai döntéseit hozza meg. Árulás az lenne, ha az erdélyi magyar iskolák, egyházak, kulturális intézmények és közösségi ügyek jövőjét pillanatnyi érzelmeknek rendelnénk alá” – fogalmazott bejegyzésében Bíró.

Úgy értékelt, hogy az erdélyi magyar közösség politikai sikerének egyik kulcsa mindig az volt, hogy a létfontosságú kérdésekben képes volt egységet mutatni. „Kisebbségi közösségként nem engedhetjük meg magunknak a végletes megosztottság luxusát. A politikai cselekvés mércéje nem az ideológiai tisztaság, hanem a közösségi érdek: az identitás megőrzése, az intézmények fenntartása, valamint a demográfiai és gazdasági megerősödés feltételeinek biztosítása” – fogalmazott.

Úgy vélte, az erdélyi magyar érdekképviselet „nem omlik össze” attól, hogy Magyarországon kormányváltás történt, hiszen Erdély mindig is olyan tér volt, ahol különböző politikai és kulturális logikák találkoztak, és ebben a közegben sajátos módon szervezte meg életét. Ugyanakkor „nem kell szégyellni a hálát”, de az nem jelenthet politikai vakságot.

„Lehet köszönetet mondani a múltért, és közben tárgyalni a jövőről. Ez nem köpönyegforgatás, hanem felelős közösségszolgálat”

– értékelte Biró.

Harmadik szempontként megjegyezte: „most higgadtságra van szükség, nem sértődöttségre”. „Az új kormányt nem előre kell megítélni, hanem a konkrét döntései alapján: megmarad-e a külhoni magyar intézmények támogatása, lesz-e érdemi párbeszéd az RMDSZ-szel, tiszteletben tartják-e az erdélyi magyar közösség döntéseit, és folytatódik-e a nemzet határokon átívelő összetartása” – fogalmazott bejegyzésében Biró Barna Botond.

Magyar Péter: Az utóbbi évtizedben odaítélt támogatások felhasználását visszamenőleg is vizsgálni fogják

A leendő magyar miniszterelnök beszámolója szerint az RMDSZ elnökével folytatott személyes egyeztetésen egyetértettek abban, hogy a múltat maguk mögött hagyják, és a Tisza-kormány és az RMDSZ közösen fog az erdélyi magyarság megmaradásáért és fejlődésért dolgozni. Magyar Péter jelezte Kelemen Hunornak, hogy az erdélyi magyarok szerzett jogai továbbra is megmaradnak és mindenben számíthatnak az anyaország támogatására, ugyanakkor alapvető elvárásként fogalmazta meg a támogatások kapcsán az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a magyar és a román jogszabályi előírások maradéktalan betartása.

„Elnök úrtól garanciát kaptam arra, hogy az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól ”

– ismertette bejegyzésében a leendő magyar kormányfő, hozzáfűzve, hogy szintén egyetértettek abban, hogy ki kell vizsgálni a 2026-os országgyűlési választásokkor a levélszavazás kapcsán tapasztalt szabálytalanságokat, és a jövőre nézve felül kell vizsgálni a szavazás szabályait, megelőzendő az esetleges választási csalásokat. Magyar Péter közlése szerint a megbeszélésen határozottan kiállt a nagyváradi premontrei apát, Fejes Rudolf Anzelm kitelepítése ellen, egyúttal Kelemen Hunor közbenjárását kérte az ügyben.

Magyar Péter tájékoztatás szerint Kelemen Hunornak azt is elmondta, hogy

az utóbbi évtizedben odaítélt támogatások felhasználását visszamenőleg is vizsgálni fogják.

„Megállapodtunk elnök úrral abban is, hogy a Tisza-kormány megalakulása után mind politikai, mind szakértői szinten folytatjuk az egyeztetéseket ”– zárta bejegyzését a várhatóan májusban hivatalba lépő miniszterelnök.

MTI

Címlapkép:  Facebook / Bíró Barna Botond