Munkakongresszussal folytatódik a Fidesz megújulása a választási vereség után. Ennek részeként jelentősen átalakul a pártszervezet, ugyanis megszűnik az eddigi választókerületi rendszer. Emellett döntenek a párt tisztségviselőiről, így az elnök személyéről is.

Ma tartják a Fidesz tisztújító munkakongresszusát, amelyen az április 12-i választáson vereséget szenvedő és ezzel ellenzékbe került párt kijelöli a következő időszak politikai irányvonalát. A kongresszuson egy évre ismét pártelnökké választhatják Orbán Viktort, emellett döntenek a további tisztségviselők személyéről is. Arról már több fideszes politikus is beszélt a választás óta, hogy a pártnak vissza kell térnie a mozgalmi politizáláshoz. Ennek egy fontos építőkövét rakhatják le a szombati kongresszuson – írja a Magyar Nemzet.

A pártelnök pedig korábban már tudatta, hogy a kongresszussal zárul a pártszervezet ellenzéki működési formájának a meghatározása. Havasi Bertalan, a Fidesz sajtőfönöke korábban az MTI-vel tudatta, hogy a tervek szerint a Fidesz kongresszusa alapszabály-módosításról is dönt, amely alapjaiban megváltoztatná a Fidesz szervezeti felépítését. A választókerületi rendszer megszűnik, a Fidesz szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik, a pártban települési csoportok és megyei választmányok dolgoznak majd.

A megyei választmányok megyei elnököket választanak, akik automatikusan tagjai lesznek az új elnökségnek.

Az országos elnökség jelentősen bővül, így a jövőben húsz megyei, illetve fővárosi elnökből, az Országos Választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből áll majd. A résztvevők munkakongresszust tartanak, ami nem lesz sajtónyilvános, ugyanakkor az egész eseményt közvetítik Orbán Viktor pártelnök és a Fidesz Facebook-oldalán, valamint a Hír TV is folyamatosan tudósít a rendezvényről.

Gőzerővel zajlik a munka

Ám a választási vereség óta sem tétlenkedett a Fidesz, hiszen először újratervezték a parlamenti frakciójuk összetételét. Orbán Viktor néhány nappal a választás után a Patriótának adott interjúban már egyértelművé tette, hogy jelentősen átalakítják a frakciót. Később a Magyar Nemzetnek a pártelnök jelezte, hogy

„kormányt támogató frakcióra készültünk, helyette hatékony ellenzékit kell építeni.”

Ennek eredményeképpen több nagy név is búcsúzott az országgyűléstől, akik listán mandátumot szereztek. Maga Orbán Viktor úgy döntött, hogy visszaadja a mandátumát, de így tett többek között Kövér László, Kósa Lajos, Kubatov Gábor vagy Német Szilárd is. A Fidesz–KDNP 42 listás mandátumot szerzett képviselőjéből 25-en döntöttek úgy, hogy nem veszik fel a mandátumot.

A frakció újratervezése mellett Orbán Viktor több, a párt megújítását szolgáló szakmai érdekvédelmi és munkacsoportot alapított.

Megalakult a Védvonal Czunyiné Bertalan Judit vezetésével, megtörtént az önkormányzati kabinet újraalapítása, élén Navracsics Tibor volt szakminiszterrel, zajlik a biztonságpolitikai műhely felépítése Vidoven Árpád irányításával. Hamarosan létrejön a Fidesz Európa-klubja is, amin Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter dolgozik. De a pártelnök a Fidesz nemzetközi kapcsolatainak továbbépítésén is dolgozik, ugyanis június 17–18-án Brüsszelben tárgyal, ahol részt vesz a Patrióták pártcsalád EU-csúcs előtti egyeztetésén.

Vissza a jövőbe?

Utolsó kongresszusát idén januárban tartotta a Fidesz, akkor még a választási kampányra való felkészülés volt a fókuszban. Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, kijelölték a kampány irányát, illetve bemutatták az egyéni képviselőjelöltek is. Ám év elején nem történt tisztújítás, illetve a pártszervezet sem változott. Az eddigi utolsó tisztújító kongresszusra még 2023. novemberében került sor. Ezen újraválasztották Orbán Viktort pártelnöknek, de megerősítették a pozíciójában a négy alelnököt, Kósa Lajost, Kubatov Gábort, Gál Kingát, valamint Németh Szilárdot is. Emellett a kongresszuson megválasztották a párt bizottságainak vezetőit és tagjait is.

A mostani kongresszus jelentőségét tekintve leginkább a 2003. májusi tisztújítással hasonlítható össze. Akkor ugyancsak kormányzati pozícióból került ellenzékbe a Fidesz, miután 2002-ben az MSZP az SZDSZ-el összefogva vette át a kormányrudat. Abból a szempontból is fontos párhuzam van a 23 évvel ezelőtti és a mostani kongresszus között, hogy a pártszervezet akkor is jelentős átalakításon esett át. A párt akkor vette fel a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnevezést, valamint 2003-ban jött létre a választókerületi elnöki rendszer, amelyet most megszüntetnek.

Ennek eredményeképpen a most létrejövő, az önkormányzati rendszerhez igazodó pártszervezet visszatérés a 2003 előtti struktúrához.

Ám fontos különbség, hogy akkor Orbán Viktor három év hiátus után tért vissza a Fidesz élére, mivel az első kormányzati ciklusa során döntöttek arról, hogy szétválasztják a miniszterelnöki és a pártelnöki pozíciót. Így 2000-től egy évig előszőr Kövér László, majd 2001-2003 között két évig Pokorni Zoltán állt a Fidesz élén. Orbán Viktor pedig a szóban forgó 2003-as kongresszus óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke, amely posztot először 1993 és 2000 között töltött be, miután létrejött a pártelnöki rendszer.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos