Egy több mint húsz évvel ezelőtt írt keresztény kiadvány miatt ítélték el Paivi Rasanen finn kereszténydemokrata politikust, akinek esete a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fog eldőlni. A korábban belügyminiszterként is szolgálatot teljesítő politikust a finn legfelsőbb bíróság márciusban ítélte el, de az ügy most még magasabb szintre lép.
Paivi Rasanen finn parlamenti képviselő pere túlnőtt Finnország határain. A politikust azért marasztalták el, mert évtizedekkel ezelőtt nyilvánosan, keresztény meggyőződéséből kiindulva fogalmazott meg álláspontot a házasságról és a szexualitásról. Az eljárás középpontjában egy 2004-ben megjelent egyházi kiadvány állt, ami miatt a finn legfelsőbb bíróság 1800 eurós bírságot szabott ki Rasanenre.
A volt miniszter a European Conservative lapnak adott interjúban fejezte ki véleményét:
„Bűnösnek találtak egy olyan kiadvány miatt, amelyben békésen osztottam meg keresztény hitvallásom”
– mondta Rasanen.
Szerinte az ügy már nem pusztán arról szól, hogy mit mondhat ki egy keresztény politikus Finnországban, hanem arról is, ki döntheti el Európában, hol húzódik az elfogadható vélemény határa.
Az ügy különlegessége, hogy Rasanent korábban két alacsonyabb fokú bíróság is felmentette. A finn legfelsőbb bíróság azonban szűk, 3:2 arányú döntéssel idén márciusban más következtetésre jutott.
A politikus szerint ez éppen azt bizonyítja, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás túlságosan homályos és kiszámíthatatlan. Mint mondta, hat év alatt tizenegy bíró vizsgálta ugyanazt az ügyet három különböző finn bíróságon, és a döntések eltérése szerinte megmutatja, milyen szélesen értelmezhető a jogszabály.
Rasanen álláspontja szerint Európában válságba került a szólásszabadság, mert a „gyűlöletbeszéd” elleni törvények egyre inkább alkalmasak arra, hogy a társadalmi fősodortól eltérő véleményeket büntetőjogilag szankcionálják. A volt miniszter úgy látja: egy szabad társadalomban a világnézeti egyet nem értést nem lehet bűncselekményként kezelni.
A politikus szerint az ítélet azért is különösen aránytalan, mert a kiadvány eredetileg egy egyházi közösség tagjainak készült, és több bibliai hivatkozást is tartalmazott.
Az ügy Finnországon belül is komoly politikai reakciókat váltott ki. Rasanen pártja, a Kereszténydemokraták, valamint a nemzeti-konzervatív Finnek Pártja politikusai is a szólásszabadság védelmére és a jogszabály módosítására szólítottak fel.
Leena Meri igazságügyi miniszter szerint a szabályozás nem elég pontos és nem elég előrelátható, ezért az állampolgárok számára is nehéz megítélni, mi számít megengedettnek és mi tiltott véleménynek.
Riikka Purra pénzügyminiszter, Finnország miniszterelnök-helyettese szintén élesen bírálta az ítéletet, és úgy fogalmazott, hogy a szólásszabadság újabb súlyos ütést kapott. A finn főügyész ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen jellegű, uszítási ügyben született legfelsőbb bírósági döntésre korábban nem volt példa Finnországban, vagyis az ítélet precedensértékű lehet. Petteri Orpo miniszterelnök nem kívánta politikailag kommentálni a bírósági döntést.
A történet európai jelentőségét éppen ez adja: egy nemzeti bírósági ügyből olyan precedens születhet, amely más országokban is hatással lehet a vallási, konzervatív és hagyományos társadalmi nézetek nyilvános képviseletére.
Rasanen szerint ha egy ismert politikust évekig tartó büntetőeljárásnak lehet kitenni egy keresztény álláspont miatt, akkor az egyszerű állampolgárok, újságírók és közéleti szereplők is könnyen öncenzúrára kényszerülhetnek.
A volt finn belügyminiszternek ez volt a fő oka arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljon. Strasbourgban azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: a véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak a kényelmes, divatos vagy a kulturális fősodor által elfogadott véleményekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek vitát váltanak ki.
Rasanen szerint a tét, hogy Európa megőrzi-e keresztény gyökereiből is táplálkozó szabadságeszményét, vagy egyre inkább olyan kontinenssé válik, ahol az érzékeny társadalmi vitákat nem érvekkel, hanem büntetőeljárásokkal zárják le.
A politikus az interjúban civilizációs kérdésként beszélt az ügyről. Szerinte Európa történelmi fejlődése elválaszthatatlan a kereszténységtől, és ha a kontinens megtagadja saját keresztény gyökereit, akkor azok az értékek is meggyengülhetnek, amelyekre ma is hivatkozik: a szabadság, az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok eszméje.
Címlapkép: Paivi Rasanen volt finn belügyminiszter, kereszténydemokrata parlamenti képviselő – Fotó: Twitter/Paivi Rasanen