Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta Sonnevend Pált az Alkotmánybíróság új tagjának, a döntést azonban heves politikai vita előzte meg. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az új alkotmánybíró szakmai felkészültsége kiemelkedő, megválasztásának körülményei azonban súlyos közjogi és erkölcsi kérdéseket vetnek fel.
Az Országgyűlés hétfőn 138 igen és 6 nem szavazattal választotta alkotmánybíróvá Sonnevend Pált, a Tisza Párt jelöltjét. A Mi Hazánk Schiffer Andrást jelölte a tisztségre, akit Magyar Péter a parlamenti vitában élesen támadott.
A Fidesz és a KDNP végül nem vett részt a szavazáson: a két frakció kivonult az ülésteremből, miután a levezető elnök megvonta a szót Hankó Balázstól.
A választásra azért került sor, mert a 17. Alaptörvény-módosítás következtében megszűnt Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint azonban az alkalmazott eljárás jóval túlmutat egyetlen személy mandátumán: hosszú távon az egész Alkotmánybíróság függetlenségét és tekintélyét veszélyeztetheti.
Öncenzúrára kényszeríthetik az alkotmánybírókat
Az alkotmányjogász szerint ha a bírák nem lehetnek biztosak abban, hogy kitölthetik a mandátumukat, döntéseik során megjelenhet a politikai alkalmazkodás kényszere. Min fogalmazott:
„A tagok mandátumának bizonytalanná válása öncenzúrát idézhet elő, ami kiüresíti az Alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját. A testület a parlamenti többség akaratának alárendelt szervvé válhat.”
A szakértő szerint ezzel veszélyes folyamat indulhat el: a következő politikai többség hasonló módszerekkel vághat vissza elődeinek.
„Ez bosszúciklusokat indít el, mélyíti a megosztottságot és aláássa a jogbiztonságot”
– hangsúlyozta. Úgy véli, a mostani eljárás is ezt a mintát követi: előbb egy személyre szabott szabállyal megüresítettek egy helyet, majd sietve betöltötték azt.
Sonnevend felkészült, a megválasztása mégis aggályos
Sonnevend Pál az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és korábbi dékánja. Dolgozott az Alkotmánybíróságon, alkotmányjogi tanácsadói feladatokat látott el, Magyarországot pedig a hágai Nemzetközi Bíróság előtt is képviselte.
„Elméleti felkészültsége az uniós jog, az emberi jogok és a jogállamiság területén kiemelkedő”
– értékelte a szakértő. A jelölés körülményeit azonban súlyosan kifogásolta. Sonnevend ugyanis egy korábbi elemzésében maga is foglalkozott az alkotmánybírói megbízatások idő előtti lezárásának lehetőségével.
„Éppen az a jogász foglalhatja el Hende Csaba helyét, aki korábban maga érvelt a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárhatósága mellett”
– mutatott rá. Hende alkotmányjogi panaszt nyújtott be, és más eljárások is indultak a módosítás miatt, ezek lezárását azonban nem várták meg.
„Ez nem a jogállam helyreállítása, hanem az intézményi hatalomkoncentráció egyik lépése. Az eljárás nem a bizalom helyreállítását, hanem a Tisza-kormány saját forgatókönyvének megvalósítását szolgálja”
– összegezte az alkotmányjogász.
Sonnevend Pál megválasztott alkotmánybíró esküt tesz az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 27-én – Fotó: MTI/Balogh Zoltán