Az aranysakál egyre több helyen jelenik meg Magyarországon, terjedése veszélyezteti a szarvasállományt is, ezért egész évben vadászható.
A nádi farkas néven is ismert aranysakált az 1940-es években eltűntnek hitték Magyarországon, ám az 1990-es években ismét megjelent. Azóta robbanásszerűen terjed, és ma már az ország területének 86 százalékán előfordul. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatásai szerint az éves populációnövekedés 40 százalék körül van, bár az utóbbi években lassulni látszik.
Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke szerint az utóbbi időben egyre több aranysakállal találkoznak a vadászok.
A faj kártékony ragadozó, amely a rókáknál és más hasonló állatoknál jóval óvatosabb.
Az aranysakál egyik különlegessége, hogy képes felismerni az emberi arcot. Vadászati szempontból ez azt jelenti, hogy ha a vadász nincs megfelelően álcázva – például arcfestékkel vagy teljes terepszínű ruházattal –, a sakál még távolról is kiszúrhatja, és elkerüli a veszélyt. Ezért
az erdőben sokkal nehezebb becserkészni, mint egy rókát vagy más ragadozót.
A sakálok rendkívül territoriálisak: nem osztoznak a területen más sakálokkal, és mindig olyan helyet keresnek, ahol egyedüli csúcsragadozók lehetnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy térségben megtelepedik egy aranysakál, ott más egyedek nem maradnak meg hosszú távon.
Az aranysakál nem válogat a zsákmányban: kisemlősöktől kezdve nagyvadak fiatal egyedein át a háziállatokig szinte mindenre vadászik.
Különösen nagy problémát jelent, hogy képes elejteni a szarvasgidákat, ezzel csökkentve a szarvasállományt azon a területen, ahol megtelepszik.
A sakálok számának növekedése és vadászati nehézségei miatt Magyarországon egész évben vadászható. A vadászok évente több mint 12 ezer példányt ejtenek el, de a szakemberek szerint az állomány elérheti a 60 ezres egyedszámot is.
A kutatók szerint az aranysakál terjedésének több oka van:
– A mezőgazdasági területek és az elhagyott hulladék elegendő élelmet biztosítanak számukra.
– A globális felmelegedés és az enyhébb telek kedveznek a fajnak.
– A vadállomány növekedése bőséges táplálékot kínál.
Bár az állomány növekedése az utóbbi években lassulni látszik, az aranysakál ma már Magyarország egyik legjelentősebb ragadozója lett.
Borítókép: Kártékony, de óvatos ragadozó az aranysakál
Forrás: Boon.hu/Ujvári Sándor
