A 2024-es Szellemi Honvédő-díj átadásán maguk a díjazottak is elmondták, mit jelent ez az elismerés.

Máthé Zsuzsa, a a Szent István Intézet igazgatója számára a díj valójában megerősítés, hogy az eddigi tevékenységét még nagyobb erőbedobással végezze. Ez pedig „a keresztény értékeknek a közéletben való felmutatása, a nemzetnek, a nemzetünk függetlenségének védelme, egy olyan erkölcsi mércének a felmutatása a keresztény tanításokból fakad”. Beszélt arról is, hogy manapság nem egyszerű feladat a nemzeti-konzervatív családpolitika képviselete.

Fűrész Tünde, a a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, személyes indíttatás motiválja a közéleti szerepvállalását, az élet nagyszerű ajándékának tartja, hogy a családok ügyét tudja szolgálni már tizenötödik éve. „A Szellemi Honvédő-díj hatalmas elismerés, de úgy érzem, ez nem is annyira az én elismerésem, hanem annak a közös munkának az elismerése, amelyet a magyar családokért végzünk kormányzati szereplőkkel, civil szervezetekkel, az egyház képviselőivel. Ez a nagy közös összefogás teszi Magyarországot egy családbarát országgá” – emelte ki a KINCS elnöke.

Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró számára a Szellemi Honvédő-díj társadalmi elismerés, nem „felülről jövő”, hanem a társak közül érkező díj. „Ez nagy jelentőségű: örülök, hogy nem vagyok egyedül, hogy odafigyelnek a munkámra, a gondolataimra” – mondta Mezey Katalin.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a díjátadón többek között arról is beszélt, hogy világhatalmi tényező lett a CÖF-CÖKA küzdelme, a szellemi honvédelem.