A Szentatya a béke érdekében bátorságra és „bizonyos álláspontok feláldozására” kérte az európai országokat hétfőn, az ukrajnai háborúra utalva.

„Sajnos, jelenleg újra fellángolt a háború, még Európában is, ahol az értelmetlen mészárlás naponta számtalan civil áldozatot követel” – mondta a katolikus egyházfő a kelet-franciaországi Metzben politikai és vallási vezetők előtt tartott beszédében anélkül, hogy megnevezte volna Ukrajnát.

„Elengedhetetlen, hogy türelmes párbeszédet folytassunk, bátorságot tanúsítsunk a tárgyalások során, és az is, hogy bizonyos álláspontokat feláldozzunk a béke érdekében” – hozzá a pápa, aki Emmanuel Macron francia elnök jelenlétében tartotta meg beszédét.

„Az emberi kapcsolatok, az államok közötti emberi kapcsolatok egyre barbárabbá válnak (…) a szó értékét megvetik, ehelyett hazugságokkal és megtévesztéssel kérkednek” – tette hozzá.

A pápa szerint Európa a történelme miatt „vethet véget ennek az ördögi körnek”.

„Az elmúlt 80 évben (Európa) nagyrészt bebizonyította, hogy lehetséges eltérő véleményeket, követeléseket és érdekeket érvényesíteni, ha inkább találkozunk, nem pedig szembeszállunk egymással” – fogalmazott.

„Európa meg tudja állítani ezt a spirált a másik iránti tisztelettel” – hívta fel a figyelmet, méltatva a „nemzetközi jogot és a multilaterális megoldásokat” mint „a legjobb ellenszert egymás leuralása ellen”.

Az európai unió alapítóinak, köztük Robert Schuman (1886-1963) és az olasz Alcide De Gasperi (1881-1954) említésével XIV. Leó a béke aktív alkalmazása mellett érvelt.

„Ma fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban kreatív erőfeszítéseket teszünk-e a világbéke előmozdítására, vagy csak a háború borzalmainak elfojtására törekszünk, hogy jobban felkészüljünk arra, amiről feltételezzük, hogy bekövetkezhet” – mondta a pápa.

Emmanuel Macron francia államfő beszédében leszögezte: Európának vissza kell nyernie „az alapítók bátorságát” és nem szabad engednie a befelé fordulásnak, illetve a nacionalizmusok visszatérésének.

Itt dobog Európa ezeréves szíve, egy olyan Európáé, amely védelmez, egyesít és cselekszik. Egy szuverén és demokratikus Európáé, amelyet a béke és a jólét projektje vezérel. Egy olyan Európáé, amelynek vissza kell nyernie az alapítóinak a bátorságát – emelte ki Macron. 

A francia elnök felszólalásában az európai építkezést méltatta, amelyet „a görög-római és a zsidó-keresztény alapra építettek”, illetve a francia-német megbékélést, amely „a diktatúrákból felszabadult népek akarata” volt a második világháború után.

„A valódi szuverenitás biztosításához cselekednünk kell” – mondta a francia elnök. „Cselekedni először is a biztonságunk megőrzéséért és értékeink megóvásáért. Mert a békét nem lehet kikiáltani, azt jó szándékú, tisztán látó és állhatatos mesterek türelmesen építik fel” – tette hozzá Emmanuel Macron, aki személyesebb hangvétellel zárta beszédét, amely utolsó nyilvános megszólalása volt a pápa előtt. A francia elnök kifejezte háláját és örömét a pápa négynapos franciaországi látogatásának végén.

„Remélem, ön is érezte, hogy egy lelkes, egységes és boldog nemzet vagyunk, és ezt őszintén köszönöm önnek; mi is boldognak szerettük volna látni önt” – hangsúlyozta az államfő, utalva arra, hogy Párizsban és Lourdes-ban is százezrek üdvözölték lelkesen XIV. Leót.

„Van egy 18. század végi askenázi kifejezés, amelyet később német barátaink is átvettek a nyugodt boldogság kifejezésére, így szól: boldog, mint Isten Franciaországban. Mostantól e négy nap emlékére, azt fogjuk mondani: boldog, mint XIV. Leó nálunk. Köszönet érte!” – mondta a francia elnök.

MTI

Leó pápát Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Jean-Marc Aveline bíboros, a Francia Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte – Fotó: Facebook/Vatican News