Az európai integráció története látványos sikerekben és lesújtó kudarcokban, csalódásokban egyaránt bővelkedik. Elejét vette újabb európai testvérháború kirobbanásának, a belső piac megteremtette a gazdasági prosperitás alapvető feltételeit Nyugat-Európában, és ezzel hozzájárult sikeres védelméhez a szovjet kommunista ideológiai terjeszkedés ellen – írja a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében Trócsányi László uniós képviselő.
A volt igazságügyi miniszter felidézi az 1950 május 9.-én megjelent Schuman-nyilatkozat óta megtett utat, majd napjaink gondjait és teendőit veszi sorra:
…Az európai integráció történetét a sikerek mellett kudarcok és beteljesületlen álmok is övezik. Kudarcot vallott az európai kontinens egészére kiterjedő integráció megvalósításában, és nem tud kellő válaszokat kínálni az új évszázad válságaira és kihívásaira. Nem tudja kezelni a tömeges migrációt, az Európa régiói közötti különbségek növekedését, a társadalmi polarizációt és az európai innováció és versenyképesség csökkenését. Európának a világgazdaságban betöltött szerepe egyre kisebb, demográfiai mutatói, védelmi kiadásai zsugorodnak.
Egyre inkább az Egyesült Államok, Kína, Oroszország geopolitikai ütközőzónájává válik, miközben nem tudja megvédeni sem saját magát, sem pedig tagnemzeteit. Mindennek a lenyomata tükröződik az elmúlt bő egy esztendő koronavírus-járvány okozta válságkezelésében is. Az európai integráció sem a járvány előrejelzésében, sem pedig a közegészségügyi katasztrófa elhárításában vagy kezelésében nem tudott az európai nemzetek és emberek segítségére lenni.
Az európai egységesülés mára válaszút elé érkezett. Az erről szóló viták egyik fóruma a most induló, Európa jövőjéről szóló konferencia lesz. Jól ismerjük a régi mondást, miszerint ha nem tudsz megoldani egy problémát, akkor hozz létre egy bizottságot, ha pedig a bizottság sem birkózik meg a problémával, akkor majd egy albizottság átveszi az ügyet. Az Európát több mint egy évtizede sújtó válságok sorozatának tükrében a konferencia is hasonlónak tűnik. Sőt félő, hogy a konferencia valójában az európai viták elfojtott légköréhez idomulva a föderatív Európa gondolatát, az „egyre szorosabb egység” (ever closer union) elvére épülő uniformizáló törekvés érdekeit fogja kiszolgálni…
…Észre kell vennünk a konferencia mögött álló szándékokat, és meg kell szólalnunk. Feladatunk most nem kevesebb, mint hogy megvédjük azt az Európát, amelyhez hosszú évtizedeken át csatlakozni akartunk, és amelyet korábban évszázadokon keresztül őriztünk és olykor saját függetlenségünk árán is védelmeztünk. Ennek jegyében el kell vetnünk az Európai Egyesült Államok és az európai népek egyesítésének ideológiai gyökerű elképzelését. Evidenciaként kell emlékeztetnünk arra, hogy európai nép nincs, csak európai népek léteznek a maguk sokszínűségében, eltérő nyelvekkel, történelemmel és kultúrával. Az elmúlt évtizedek válságai azt bizonyították be, hogy az európai intézmények a tagállamok támogatása és a nemzeti megoldások nélkül nem képesek úrrá lenni a nehézségeken és a válsághelyzeteken.
Nincs értelme nemzeti önazonosság nélküli európai identitásról beszélni. Ezt igazolja a britek távozása is, akik nélkül az európai integráció nemcsak gazdasági vagy katonai, hanem szellemi értelemben is jóval szegényebb lett. Utópisztikus álmok kergetése helyett tehát az alulról felfelé építkező európai egység megteremtésére kell törekednünk. Ennek jegyében az Európai Parlamentnek csak a hatáskörébe tartozó kérdésekkel kellene foglalkoznia, az uniós intézményeknek pedig tiszteletben kellene tartaniuk a szerződésekben foglalt hatásköreiket és az európai nemzetek identitását. Az Európai Unió Bíróságának egyenrangú és kölcsönös párbeszédre kellene törekednie a nemzeti felső- és alkotmánybíróságokkal…
…Európa és az európai civilizáció az európai népek sorsközössége is, összehangolt fellépésükre számos területen, így például a mezőgazdaság, az iparpolitika, az európai beruházások védelme, a fenntartható fejlődés elősegítése, a digitalizáció vagy a külső határvédelem terén szükség mutatkozik. Úgy hisszük, így védhető meg az európai polgárok szabadsága, így biztosítható az európai versenyképesség és az erőteljes európai fellépés a világban.”
Trócsányi László írása teljes terjedelmében itt olvasható.
(Címkép forrás: Fidesz.hu)
