Közhely, de éppen ezért igaz, hogy nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni 2022-ben is.
Jobboldalról nézve, a helyzet azért csábít otthonmaradásra, mert nem csupán egy vagy két, de mind a hat mérvadó közvélemény-kutató februári mérése szerint a kormánypártok kisebb vagy nagyobb mértékben, de megelőzik az egybesült ellenzék koalícióját, leánykori nevén az
Egységben Magyarországért néven induló politikai szövetséget, amely már csak azért sem tud pártként indulni, mert „nem volt idejük” pártot alapítani (…), arról nem is beszélve, hogy ez esetben a hatályos házszabály szerint külön parlamenti frakciókat sem tudtak volna alakítani a saját nevükön induló pártok…
Visszatérve a számokra, amint a fenti grafikonon is látszik, a februárban mért értékek az aktív szavazók körében a következőképp álltak: Medián: 49-43, Republikon: 48-46, Nézőpont: 50-43, Idea: 49-44, Závecz: 49-46, Reál PR: 54-41 (!) százaléknyi kormánypárti előnyt mértek.
Érdekes, hogy 2018-ban a Medián és a Závecz mérései voltak a legpontosabbak, persze, nem biztos, hogy ez az idén is így lesz.
Az is érdekes lehet, hogy
ha mind a hat kutatóintézet februári számait átlagoljuk, akkor 49,8 – 43,8-as értéket kapunk.
Azaz a kormánypártok átlagos előnye éppen 6 százalék az aktív szavazók körében. Ez részint messze túl van a hibahatáron, részint nem tartalmazza a kb. 1 millió 200 ezer, magyar állampolgárságot (is) szerzett határon túl élő vagy ott dolgozó magyarok szavazatait. Ez utóbbiról rengeteg vita folyik.
A ballib sajtó azt reméli, hogy a „nyugatra” települt választók döntő többsége a moslékkoalícióra fog szavazni. Igen ám, de az erdélyi, felvidéki stb. „új” magyar állampolgárok döntő többsége viszont a kormánypártokra fog voksolni és ők összesen körülbelül ötször többen lesznek, mint a nyugatra települtek (a becsült arányok körülbelül 4-500 ezer, kb. 80 ezer szavazóval szemben).
Ha válaszolni kellene a címben feltett kérdésre, első megközelítésben azt gondolom, hogy a frontok már rég megmerevedtek.
Nem csupán 2018 óta, de már 2014 óta is. Úgy érzékelem, hogy minél több idő telik el az első kétharmados győzelem óta, annál inkább. Ami persze, részint szomorú, mert mindenki maga tapasztalhatja, hogy a baráti társaságokban már inkább kerüljük a politikáról való diskurzust, nehogy megbántsuk vele a „másik oldalon” állókat. Vagy ami még rosszabb: már nem is keressük egymást, mert inkább megelőznénk a mindennapi életet mélyen átszövő politikai témákról való eszmecserét.
Mindenki érzi, tudja, hogy a gyűlölködő vagy csak annak vélt ismerőseink megtagadása, vagy tudatos elfelejtése, a már kialakult táborok egymástól való elszakadása csak árt a nemzet egységének. Tudjuk, érezzük, de őszintén szólva nem tudunk ellene tenni semmit. Félreértés ne essék: ez mindkét táborra igaz.
Mert mindkét tábor úgy érzi, hogy az igazság az ő oldalán áll. Aki az M1-hez, vagy a HírTV-hez szokott (általában), el nem tudná képzelni, hogy az ATV-re vagy az RTL híradójára kapcsoljon. És fordítva.
De van itt egy másik szempont is. Erről ugyan nem tehetnek a „baloldalon” állók, mégis létezik. Úgy hívják: az egónk védelme. Minden mondat, amit kimondunk, az egónk védelmét szolgálja. Minden egyes vita, amelyet egymással folytatunk, úgyszintén ezen alapszik. (A barátainkkal, házastársunkkal folytatott vitákat is beleértve!) Ezért van az, hogy mindazok, akik a többpártrendszer előtti időkben állandóan és következetesen az MSZMP-re majd az MSZP-re szavaztak – kevés kivételtől eltekintve – most sem fognak a „Orbánra” szavazni.
Mégpedig azért nem, mert ez mélyen sértené a saját EGÓjukat, amelyet „életük árán” is megvédenek.
„Szar embernek” éreznék magukat, be kellene vallják, hogy mindeddig tévedtek, hagyták magukat az orruknál fogva vezetni. Nem, az egójuk védelmében ezt ők soha nem fogják elismerni. Maradnak inkább ott, ahol addig voltak, és majd kiválasztják a kétes összefogás BÁRMELY pártját, csakhogy valamelyest megvédjék a lelki békéjüket.
Ehhez persze minden egyes nap segítséget és támogatást kapnak a magát tévedhetetlennek beállító „haladó” sajtótól, az egyetlen igazság letéteményesétől.
És ezért nem érdekli őket semmilyen érv, tény, forrás, amely megingathatná a hitüket.
Célzottan nekik szólnak MZP napi baromságai, rettentően boldogok attól, hogy nem tartoznak a „fideszes birkák” közé, és hogy a hasonlóan gondolkodókkal kiválóan megértik egymást.
Döntő többségük sajnálni való, reménytelen eset. Más megoldás nincs: nem kell velük foglalkozni, vitázni értelmetlen idő és energia-pocsékolás.
Ismét és ismét le kell győzni őket, bármit is mondanak a közvélemény-kutatók.
Kiemelt kép: YouTube