Patrick Paumen egy holland biztonsági őr. A 37 éves férfinak nem kell sem bankkártyát, sem mobiltelefont használnia a fizetéshez. Ehelyett egyszerűen az érintés nélküli kártyaolvasó közelébe teszi a bal kezét és a fizetés megtörténik. Azért tud kézzel fizetni, mert még 2019-ben érintésmentes fizetési mikrocsipet fecskendeztek be a bőre alá. Most ez az ő pénztárcája – írta a BBC.
Először 1998-ban ültettek be mikrocsipet az emberbe, de a technológia csak az elmúlt évtizedben került kereskedelmi forgalomba. Ami pedig a beültethető fizetési csipeket illeti, a brit-lengyel cég, a Walletmor azt állítja, hogy tavaly ők voltak azok, amelyek ezeket a csipeket eladásra kínálták.
„Az implantátum segítségével fizetni lehet egy italért a riói tengerparton, egy kávéért New Yorkban, egy fodrászért Párizsban, vagy a helyi élelmiszerboltban”
– mondta Wojtek Paprota alapító és ügyvezető. A csip egy grammnál könnyebb és alig nagyobb, mint egy rizsszem. Egy apró mikrocsipből és egy biopolimerbe burkolt antennából áll, amely a műanyaghoz hasonló, de természetes eredetű anyag. Nem igényel akkumulátort vagy más áramforrást sem.
Fotó: Walletmor
A Walletmor által használt technológia ugyanaz, mint az okostelefonok érintés nélküli fizetési rendszere. Egy 2021-es felmérés, amelynek során az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban több mint 4000 embert kérdeztek meg, azt mutatta ki, hogy 51 százalékuk fontolóra venné a csip beültetését. A jelentés azonban százalékos adat megadása nélkül hozzátette, hogy „az invazivitás és a biztonsági kérdések továbbra is komoly aggodalomra adnak okot” a válaszadók számára.
Paumen úr nem aggódik amiatt, hogy holléte nyomon követhető.
„Az RFID-csipeket háziállatoknál is használják, hogy azonosítsák őket, ha elvesznek”
– mondta. A betűszó (Radio Frequency Identification) rádiófekvenciás azonosítást jelent.
Nagyszerű – tehetnénk hozzá. Szóval van olyan ember, aki gondolkodó lényként az elkóborló állatokhoz hasonlítja magát. Érdemes egy pillantásra visszatekinteni a COVID-járvány kezdetére. Akkor is azonnal megjelent a piacon az a mikrocsip, amelyet szintén a bőr alá lehetett ültetni és amely azt tartalmazta, hogy be vagyunk-e oltva vagy sem.
Valószínűleg ebből a hírből származott az a tévhit, hogy maga a COVID-oltás is tartalmaz valamiféle folyékony mikrocsipet, amely bár butaság volt, de sokakat el is tántorított az oltás felvételétől. Azért egy megnyugtató eleme mégiscsak volt: megmutatta, hogy az emberek egy része komolyan veszi a „hivatalos média” által összeesküvés- elméleteknek bélyegzett információkat, és már nem mindent hisz el kritika nélkül.
A Dailymail 2018-as cikke szerint Svédországban addig már 3-4000 ember engedte meg, hogy becsippezzék.
„Te vagy a jövő!”
– szlogennel vették rá az embereket arra, hogy használják ezt a technológiát és azzal indokolták, hogy utána a „csippezett embereknek” többé nem kell magukkal hordaniuk személyigazolványt, fitneszbelépőt, vagy éppen a munkahelyi belépőkártyájukat.
Ben Libberton mikrobiológus akkor azt mondta az Euronewsnak: „a svédek körében azért ennyire népszerű a mikrocsip mert egy kis országról van szó, ahol a legtöbb ember őszintén bízik egymásban és a hatóságokban is.” Libberton arra is figyelmeztet, hogy a mikrocsippel a kézfejünkben az adatainkat is szabad prédává tesszük.
„A legnagyobb kérdés az adatkezelés és -tárolás… ha az adatot nem tárolják biztonságosan, bárki hozzáférhet, és ha egyszer már hozzájutott az információhoz, az nehezen szerezhető vissza. Sokan úgy adják ki adataikat, hogy még csak nem is tudnak róla, pedig beleegyeztek, mikor aláírták a beültetési papírokat.”
No igen. Megfelelő agymosással és a technológia további fejlődésével igen gyorsan eljuthatunk oda, hogy a kézfejbe vagy karba ültetett mikrocsip révén már senki sem lesz szabad. A jelenlegi arcfelismerő rendszerek mellett is úgy érvelnek, hogy könnyebb lesz majd felkutatni és elfogni a bűnözőket; pont ugyanezt mondták akkor is, amikor elkezdték bekamerázni a városokat. Évekkel ezelőtt olvastam, hogy a dúsgazdag Monaco hercegségben egyetlen lépést sem tehet senki anélkül, hogy valamelyik kamera ne rögzítené a mozgását.
No de, mi lesz a társadalmak döntő – és nem bűnöző – többségével?
Alighanem minket már és egyre inkább feláldoztak a megfigyelés és azonosítás új és újabb eszközeinek. Amerikai krimikben fordul elő az a jelent, amikor az üldözött eldobja a mobilját, hogy ne tudják, merre jár. (A kikapcsolt mobil helye is azonosítható.) De, ha a bőrünk alatt hordunk bármilyen eszközt, akkor azt hogyan „kapcsolhatjuk” ki? Ha az a „pénztárcánk”, amelyre fel lehet tölteni a fizetésünket, akkor nyilván azt ugyanazzal a technológiával le is lehet onnan „szippantani”.
Legyünk résen! Ez sokkal több, mint üzlet. Ez a trend a még meglévő azonosságunk, magánéletünk legnagyobb ellensége.
Forrás: BBC/DailyMail
Kiemelt kép: James Brooks/AP /Jowan Osterlund svéd „test-hacker” egy mikrochippel.
