Egy ökológia-mániától szenvedő elit feláldozta az energia- és élelmiszer-biztonságot a klímavédelem oltárán – írja Ralph Schoellhammer a Spiked oldalán.
A cikk írója lejegyzi, hogy az energiaválság hatására a német kormány a múlt héten úgy döntött, hogy ideiglenesen leállítja két atomerőmű leállítását. Ezzel próbálják biztosítani Németország energiaellátását, miután Oroszország gyakorlatilag leállította a Németországba irányuló gázexportját.
„A német kormány azonban sokkal többet is tehetne, ha komolyan gondolná energiabiztonságának megerősítését. Például hatályon kívül helyezhetné a frackingre (kőzetrepesztéses technológia) vonatkozó 2017-es tilalmat. Egy 2016-os kormányzati jelentés szerint Németország több mint kétbillió köbméternyi palagázlelőhelyen ül, ami éves gázfogyasztásának hússzorosa. A kőzetrepesztéses technológia reálisan fedezhetné Németország éves gázszükségletének 10 százalékát. Ami még ennél is biztatóbb, hogy a jelentés szerint a fracking Németországban a közegészségügy és a környezet károsítása nélkül végezhető” – írja Schoellhammer.
Jelenleg kemény télnek és jövőnek néz elébe Németország, a szerző leírja, hogy a német nehézipar akár a termelés visszafogására is kényszerülhet, hogy megbirkózzon a megugró energiaköltségekkel. A gáztól függő európai műtrágyagyártás 70 százaléka leállt. Ez komolyan akadályozhatja a mezőgazdasági termelést 2023-ban, és hatalmas hiányt okozhat az élelmiszerellátásban.
„Németország politikai vezetői mégis úgy tűnik, hogy a zöld ortodoxia iránti elkötelezettségüket mindenek fölé helyezik – beleértve a Németország előtt álló többszörös válság kezelésének szükségességét is”
– írja a közgazdász.
Példának hozza Cem Özdemirt, a német élelmiszerügyi és mezőgazdasági minisztert. A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában azt mondta, hogy
„nem szabad visszaélni az éhínség érvével azért, hogy a biológiai sokféleséggel vagy az éghajlat védelmével kapcsolatos kompromisszumokat hozzunk”.
„Itt Özdemir gyakorlatilag úgy utasította el az emberek élelmiszer termeléssel kapcsolatos aggodalmait, mintha azok nem lennének mások, mint a kormánya környezetvédelmi terveinek aláásására tett kísérletek. Így most a német kormány, amely mereven ragaszkodik a zöld programhoz, duplázza öngyilkos politikáját” – írja a szerző.
A cikk leírja, hogy Berlin azt tervezi, hogy 2030-ig a biogazdálkodás arányát Németországban a mezőgazdaság mintegy 30 százalékára növeli. Axel Bojanowski tudományos újságíró rámutat, ez a politika Németországot önellátó gabonatermelőből nettó gabonaimportőrré változtatná.
„Ez globális következményekkel járó katasztrófa lenne. Már láttuk, hogy a nyugati országok azon döntése, hogy elutasítják a hazai gázkitermelést a világpiaci gázvásárlás javára, olyan szintre emelte az árakat, amelyet csak ők engedhetnek meg maguknak – miközben a fejlődő országokban, például Pakisztánban kialszanak a fények.
Németországnak a biogazdálkodás felé való elmozdulása, amelyet várhatóan Európa többi része is követni fog, hasonló hatással lesz a gabona és más élelmiszerek árára”
– írja a közgazdász.
A szerző szerint úgy tűnik, ez a német kormányt nem aggasztja.
„A német elit újra és újra az emberi boldoguláshoz szükséges fejlődés útjába állt, korlátozva az élelmiszer- és energiatermelés fejlődését. Mindezt a félelem politikáján keresztül tették, az egymást követő kormányok a gáz, az atomenergia és a genetikailag módosított szervezetek veszélyeivel riogattak.
Csábító a kérdés, hogy mi a veszélyesebb most – az éghajlatváltozás vagy az annak nevében bevezetett pusztító, tudománytalan és ideológiai politika?”
A cikk felidézi, hogy 2004-ben Németország környezetvédelmi minisztere, Jürgen Trittin azt ígérte, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiaforrásokra való áttérés az átlagos háztartásoknak havonta legfeljebb 1 euróba fog kerülni – „egy gombóc fagylalt árába”.
„Ehelyett az energetikai átállás – mint sok más, a zöldpárti politikusok által szorgalmazott politika – valószínűleg Európa nagy részét elszegényíti”
– írja a közgazdász.
Kiemelt kép: Pixabay
