Az ’előkészület nélkül, rögtön’ jelentésű egyből szavunk a sportnyelvben éppúgy burjánzik, mint a köznapi élet számos területén.
Egyre-másra tapasztaljuk a mindennapi beszédben, egyre inkább a médiában is a nyelvhasználatbeli szürkeség újabb és újabb jeleit. Ilyen például az egyből szavunknak – ennek a határozószóvá vált ragos számnévnek – a divatozása.
Különösen a sportnyelvben fordul elő sűrűn: a focista „egyből lőtt, labdája a bal alsóban kötött ki”. Szabatosan: kapásból lőtt, kapáslövést küldött kapura. „Pólósaink egyből bosszút ígérnek a szerbeknek” – azaz kilátásba helyezik, hogy már a legközelebbi vízilabda-mérkőzésen visszavágnak, legyőzik őket. A versenyző a harmadik hellyel „egyből biztosította a helyét a döntőben”. Korrekten: közvetlenül, egyenesen, feltétlenül, minden további (küzdelem) nélkül, automatikusan a döntőbe került. „Egyből kupameccsel kezdenek a lányok” futsalban. Választékosan: rögtön az első összecsapás kupameccs. „Egyből megsérült a Juventus spanyol szerzeménye”: új klubjában már az első edzésen sérülést szenvedett. A játékost „megvásárolnák, és egyből tovább is adnák”: azon nyomban lehetővé tennék az átigazolását. „Aki kiesett, egyből utazott haza”: tüstént hazaindult. Az Európa-bajnok dzsúdós „egyből kiesett”: az első (selejtező)körben, már a selejtezőn búcsúzott stb.
Ez az ’előkészület nélkül, rögtön’ jelentésű szavunk persze nemcsak a sportnyelv sajátja, számos területen divatozik. Következzenek médiapéldák: „Akinek súlyosabb problémája van, egyből neki kell kezdenie megszabadulni a salakanyagoktól”: haladéktalanul meg kell kezdenie a kúrát. „Ősöreg PC-kről egyből felhőre ugranak a kkv-k” (a kis-, illetve középvállalkozások), azaz menten, közvetlenül, azonnal, hirtelen a legmodernebb technológiára váltanak. Továbbá: „úgy rontott tizenegyest, hogy egyből mém lett belőle”; „Biztos vagyok benne, hogy nem kell egyből komolyabb gyógyszerekhez nyúlni, nincs szükséged mesterséges nyugtatókra”; „Ha egy kapcsolat mélypontra kerül, azt nem egyből eldobni kell, hanem megpróbálni megjavítani!”; „a motor gond nélkül elindul, aztán egyből le is áll”; a kerti gép „egyből indul, szépen jár”; „A rendőrök egyből felismerték” a tolvajt”; „érdemes egyből felkeresni valamilyen segítséget, hogy megelőzhessük a komolyabb bajt”; „Egyből döntöttem, nem is kellett gondolkoznom azon, hogy jöjjek-e”; „Egyből szerelmes lett belém”.
Népszerű a médiaszereplő almás sütije, „amiből mindenki egyből kettőt vesz”; „Van egy világbajnokság, ahol mi kaptuk az aranyérmet, ráadásul egyből kettőt”; „egyből kettő is érkezett Magyarországra” (osztrák vasúti dízelgépekből); „mivel ismerősömnek is megtetszett (a szemüveg), egyből kettőt szerettünk volna vásárolni” – olvasom az internetes médiában. A félreértések elkerülése végett: a sütemény olyan finom, hogy egyszerre kettőt vesznek belőle; mi kaptuk az aranyérmet, ráadásul mindjárt kettőt; a gépekből rögtön kettő is érkezett Magyarországra; még azon melegében kettőt szerettünk volna vásárolni. (A mindjárt, a rögtön olykor el is hagyható, miképp az egyből is. Pl.: mi kaptuk az aranyérmet, ráadásul kettőt).
E ködszürke szó előbb a társalgási nyelvben – főleg a beszédben – terjedt el, majd az írott szövegekbe is bekerült – láttuk, a média is gyakorta használja. Pedig még ahol helye van, a bizalmas nyelvben is le kellene időnként cserélni megfelelő rokon értelmű szóra, kifejezésre. A választékosság érdekében, a helyettesítés lehetőségét jelezve „egyből” fel is sorolunk jó néhány további szinonimát: elsőre, rögtönözve, nyomban, rögvest, váratlanul, ebben a pillanatban, legott, azon melegében, azonmód, egy pillanat alatt, most, sebtében, azon minutumban, sebtében, egy szempillantás alatt, egy lélegzetre, egy szuszra, halaszthatatlanul.
Egyet mondunk, kettő lesz belőle: a nyelvhasználat minősége tekintetében akkor jutunk egyről a kettőre, illetve ötről a hatra, ha az említett, határozószóvá vált számnév írásában, illetve beszédbeli alkalmazásában is betartjuk a nyelvhelyességi szabályokat…
Szerző: Arany Lajos
