Májusig szigorít a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását szabályozó törvényeken a Fidesz, az erről szóló javaslaton, illetve a részleteken már dolgoznak a frakcióban – erősítette meg a Mandinernek Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, aki szerint a cél változatlan: külföldiek, vállalatok, egyéb külsős szervezetek ne „vásárolhassák” fel a képviselőket, polgármestereket, frakciókat.

Ha bármilyen egyesület, párt, vagy egyéb szervezet hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni például a most következő önkormányzati választáson – azaz szerepelhet a szavazólapon, lehet listája –, meg kell hogy feleljen a pártokra vonatkozó szabályoknak. Vagyis csak magyar természetes személyektől fogadhat el anyagi vagy egyéb támogatást.

Kósa Lajos kifejtette:

úgy fair, ha lehetőség szerint minden szereplő azonos feltételekkel indulhat a választáson.

– El kell érni, hogy külföldiek anyagilag ne befolyásolják a voksolás folyamatát, ahogy olyan szereplők sem, akik bár nem alanyai a választójognak (például vállalatok, befektetők), mégis jelentős érdekeik fűződhetnek a választáshoz. Pártokat ma is csak magyar természetes személyek támogathatnak, esetükben ez a korlátozás több évtizede fennáll, s amíg zömében pártok voltak az úgynevezett jelölőszervezetek, nem is volt különösebb probléma – mutatott rá a képviselő.

A 2019-es önkormányzati, de még inkább a tavalyi parlamenti választás esetében a „hazai dollárbaloldal tett kísérletet szerinte a szabályozás megkerülésére”.

Konkrétan:

nem pártként bejegyzett, ám politikai pozíciókra pályázó jelölteket támogató szervezeteken keresztül jelentős külföldi támogatást fogadtak be a kampányokba. Az országgyűlési voksolás esetében jelen állás szerint négymilliárd forintnyi dollárról van szó.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón beszélt a szabályozás lehetséges időpontjáról. Kifejtette, mivel jövő május végén vagy június elején, az európai parlamenti választásokkal egy időben lesznek a helyhatósági voksolások, így

a következő két-két és fél hónap áll rendelkezésre a szükséges jogalkotási munkához.

Ragaszkodnak ugyanis annak az elvnek a megtartásához, hogy a szavazások előtti utolsó egy évben nem nyúlnak a választási szabályokhoz.

Címlapkép: MTI/Komka Péter