Sok amerikai külföldi segélyezési megállapodás végső soron egy erkölcsileg pazarló fegyveripar gazdagításában gyökerezik.

Két évvel ezelőtt Alexandria Ocasio-Cortez képviselőnő híresen sírva fakadt a kongresszusban, miután az izraeli Iron Dome rakétavédelmi rendszer finanszírozásáról szóló szavazatát „nem”-ről „jelen”-re változtatta.

A The New York Times szerint az eset megmutatta, hogy a baloldali demokrata, alapvetően nem Izrael párti női képviselők csapata, a „Squad” progresszív tagjai

„elveik és a pártjukban még mindig erős Izrael-párti hangok, például befolyásos lobbisták és rabbik között vergődnek”.

Így kezdik írásukat Jacob Siegel és Liel Lebovitz amerikai újságírók. A cikk az Izraelnek szánt Egyesült Államokból küldött támogatások végét vetíti előre, és azt állítja, hogy Amerika manipulációja a zsidó állammal veszélyezteti Izraelt és az amerikai zsidókat.

Ugyanez a szemlélet tükröződik azokban a baloldali beszámolókban, amelyek a palesztin terrorszervezetek, első sorban is a Hamász meglepetésszerű támadásáról szólnak Izrael ellen, és amely nyomán kialakult harcok százával szedik az áldozatokat és ezrével a sebesülteket ötven évvel az Izraelt majdnem eltörlő jom kippuri háború után.

Hátborzongató, ahogy a világ nagyvárosaiban a zsidók elleni terrort ünneplik (képgaléria)

A 444.hu szerint

„Mindenki azt kérdezi most, a tévében a szakértők is, hogyan mondhattak csődöt a hírszerzők és a biztonságért felelős szervek, súlyos bírálatok érték az izraeli vezetőket, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnököt.”

A baloldali propagandisták szégyenszemre egy ilyen helyzetben sem mulasztják el az izraeli vezetés bírálatát, amely egyébként a legszélsőségesebb palesztin nézeteket idéző hozzáállást tükrözi a blog részéről.

Visszatérve az amerikai helyzetre, a fenti okok között a Siegel-Lebovitz szerzőpáros kiemelten kezeli egyes vezető baloldali demokraták növekvő antiszemitizmusát és Izrael-ellenességet. A jelenség ugyanakkor nem egyedi, a baloldali-zöld-liberális német kormány kultúráért felelős minisztere, a Bundestag korábbi alelnöke, Daniel Freund párttársa pozitív kapcsolatokat ápol az Iráni Iszlám Köztársasággal, és az iszlám világgal.

Claudia Roth korábban találkozott a híresen antiszemita iráni politikussal Ali Larijani-val is, melynek nyilvánosságra kerülése megrengette a német közéletet.

Európában a baloldali médiumok zsidóellenessége legfőképpen a nemzetállami Izrael bírálatában, esetleg elutasításában, az izraeli politika egyoldalú, negatív hangú bemutatásában, továbbá a túlnyomóan antiszemita migránsok miatti sajátos megfelelési kényszerben ölt testet.

Siegel és Lebovitz felhívják a figyelmet arra is, hogy a csökkenő amerikai pénzek aláássák Izrael hazai védelmi iparát, gyengítik a gazdaságát, és veszélyeztetik az ország autonómiáját. És ezt követően következik az, amit nagyon kevesen mertek eddig leírni. Miért fontos, hogy Izraelt Amerika legjobb barátjaként és az amerikai döntéshozatal központi elemeként mutassuk be? Szerintük a válasz:

mert ez könnyebb, mint kimondani az igazságot, amely szerint sok amerikai külföldi segélyezési megállapodás végső soron egy erkölcsileg pazarló fegyveripar gazdagításában gyökerezik, amelynek pénzügyi központja az Egyesült Államokban van, de globális szinten konfliktusokba fektetett be.

Az utóbbi időben az Izraelnek és a palesztin területeknek nyújtott amerikai katonai segélyek eltörpültek az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek mellett, amelyek tavaly összesen több mint 80 milliárd dollárt tettek ki. Ez több támogatás, mint amennyit Izrael az USA és Izrael kapcsolatának teljes időtartama alatt kapott az Egyesült Államoktól! Ehhez képest Ukrajna háborúban tartását eddig a hivatalos adatok szerint az Európai Unió közel 40 milliárd dollárral támogatta, ugyanakkor az EU becslése szerint Ukrajna csatlakozása 186 milliárd euróba kerülne 7 év alatt a tagállamoknak, a bővítés pedig nagymértékben érintené a mezőgazdasági és kohéziós támogatások elosztását.

A mostani szabályokat egy kibővített unióra alkalmazva Ukrajna hét év alatt 96,5 milliárd euróra lenne jogosult az EU közös agrárpolitikájából.

Ez a pénzügyi elmozdulás mintegy 20 százalékkal csökkentené a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági támogatásait. Minden tagállamnak többet kellene fizetnie az uniós költségvetésbe, és kevesebbet kapnának belőle; sok tagállam válna nettó befizetővé.

A korrupció jelenléte – amely egy ukrán kutatás szerint egyértelműen Zelenszkijhez köthető – számottevő Ukrajnában, és az amerikai sajtóban megjelent hírek szerint bizonyos típusú gazdasági segélyek kapcsolódhatnak az Ukrajna intézményeinek reformja terén elért előrehaladáshoz. Az amerikai külügyminisztérium nyár végén hivatalos diplomáciai jegyzéket, más néven demarsot adott ki Ukrajnának, amelyben elvárják, hogy Ukrajna folytassa a különböző korrupcióellenes és pénzügyi átláthatósági intézkedések meghozatalát és végrehajtását, de egy külügyi jelentés szerint a korrupció mértéke az amerikai támogatások elosztási mechanizmusát is súlyosan veszélyezteti.

Egy ilyen helyzetben sokan heteket jósolnak az ukrán elnöknek, mások úgy vélik, hogy belátható időn belül Zelenszkij lemondására vagy lemondatására nem kerül sor. Volodimir Zelenszkij mindenesetre rengeteg ingatlannal és bankszámlával rendelkezik Nyugaton.

„Biztos vagyok benne, hogy ezek figyelembevételével tervezi potenciális távozását”

– fogalmazott egy lapinterjúban Douglas Macgregor, nyugalmazott amerikai ezredes.

Kiemelt kép: Képernyőfotó