Legalábbis a ballibsik szerint. Tanulmány készült az LMBTQ-lobbi hatalomátvételéről Európában.
Az MCC Brussels tanulmányt készített „Hogyan vette át az LMBTQ az uralmat Európában – Hogyan használta fel az EU az LMBTQ-érdekképviseletet a Kelet démonizálására?” címmel. Nézzük a jelentés három legfontosabb állítását:
1) Az LMBTQ-jogok terjesztése abban a problémában gyökeredzik, hogy identitást találjanak Európának
Az első pontot így foglalja össze a Magyar Nemzet a tanulmány alapján: „az uniós identitásképzés egy olyan formát öltött, amely elkezdett az alapvető jogokra fókuszálni. A Lisszaboni szerződés az Alapjogi Chartát ugyanolyan státusszal ruházta fel, mint az eredeti alapító szerződéseket. Ez jogi kötelezettséget teremtett az EU számára azoknak az értékeknek a fenntartására és érvényesítésére, amelyeket a jelenlegi tagállamokon belül egyre inkább megkövetelt a tagjelölt országoktól. A tanulmány szerint ez fokozta azt, hogy
az alapvető jogok – amelyeket egyre inkább LMBTQ-jogokként határoznak meg – kulcsfontosságú tényezővé váltak
az EU kapcsolatainak alakításában.
2) Az LMBTQ NGO-k Közép-Európára való mániákus összpontosítása a nyugati felsőbbrendűség-érzetet képviseli
A nyugati világ képtelen az önmeghatározásra, írják, azaz azt mindig másokkal szemben teszi és nem voltak pozitív céljai. A vasfüggöny lehullása után a bevett „mi nem ők vagyunk” narratívát, azaz a nyugati jó világ és a keleti kommunizmus szembenállását újra kellett határozni.
Az újragondolás eredménye egy imperialista megközelítés lett, ami úgy tekint a kelet-közép-európai térségre, mint aki magát nem tudja megreformálni
és külső beavatkozásra van szüksége.
3) A nyugati elitek nemzeti szuverenitás iránti ellenszenvét is példázza az LMBTQ nyomás
A melegjogok mögé bújva egy
nemzeteken átívelő identitásképző közösséget próbálnak építeni.
Ennek a közösségnek a tagjai meghaladják a nemzetállamok kereteit, azon túl alkotnak egy közösségtudatot, persze a részese csak akkor lehet valaki, ha mindenben egyetért a szabályokkal és semmiben nem kérdőjelezi meg azokat – összegezi a Magyar Nemzet.
Egy a kötet kapcsán szervezett beszélgetés során felmerült, hogy maga
a transzgender kérdésköre fokozatosan nőtte ki magát, hisz eleinte a női egyenjogúságot értették rajta. Ez fokozatosan átalakult a meleg és leszbikus jogokra, majd tovább dagadt (és dagad)
az egyre több betűvel kiegészülő LMBTQ+ jogokra.
A heteroszexualitás erkölcsileg értéktelenné válik, a szülő akadállyá válik!
A nők egyenjogúságának hátán sokkal több minden belopakodik, egy olyan ideológiai környezet, ahol a heteroszexualitás erkölcsileg értéktelenné válik – hangzott el a beszélgetésen. „Bizalmatlanság alakult ki az LMBTQ lobbi előtt meghajlók felől abban, hogy
a szülők majd a „negatív berögződéseiket” (azaz a hagyományos értékrendet) adják majd tovább gyerekeiknek és ebben az értelemben tehát a szülő-gyermek kapcsolat a fejlődés akadályává vált.
Ennek a leküzdésére külső beavatkozásra van szükség, ami a nyugati világban akár a szülő tudta nélkül történik meg.”
Frank Füredi szociológus professzor, az MCC Brussels vezetője kiemelte: az identitáspolitika egy soha véget nem érő terep.
„Ha az identitásod az áldozattá váláson alapul, akkor állandóan új harcokat kell találnod, még akkor is, ha ehhez a valóságot el is kell ferdítened”
– mondta. Füredi példája szerint ez olyan kijelentésekhez vezet, mint az, hogy „a homofóbia vagy a rasszizmus állapota még soha nem volt ilyen rossz”, amelyek nyilvánvalóan nem igazak.
Kiemelt kép: Pixabay
