Sikeresnek bizonyult a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) és az Egyenlő.hu szakszervezet által a múlt hónapban indított karácsonyi boltzár kezdeményezés, számtalan üzletlánc csatlakozott, így a mai sajtótájékoztatón újabb a közjót és a dolgozókat támogató javaslatokkal élt a két szervezet a multik felé.

Az Európai Unióban (EU) konszenzusos döntések meghozatalára van szükség, amelyek az egyenrangú államok mindegyikének akaratát magukban foglalják – hangsúlyozta Csizmadia László, a CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón.

Csizmadia László szerint az unióban választásra jogosult polgároknak 2024 júniusában az lesz a feladatuk, hogy ne adjanak bizalmat a hazájukat és az európi szövetséget kiárusító képviselőknek.

Mint mondta, az EU „rozsdásodott gépezetének nagy felújítását már nem várhatjuk” a választásokig, az új képviselőknek viszont lesz alkalmuk arra, hogy „figyelembe vegyék a népfelség elvét”.

Csizmadia László azt mondta,

az elmúlt öt évben az uniós vezetők a közjó irányába mozdíthatták volna a „feje tetejére állított” uniós intézményrendszert. Ehelyett azonban megerősödött a korrupció, az orosz-ukrán háború miatt kivetett a szankciók pedig az európai gazdaság hanyatlását idézik elő. Hozzátette: az uniós bürokrácia fontos sorskérdésekben akadályozza a gyors ügyintézést, miközben semmibe veszi a polgári kezdeményezéseket.

„Alapvető probléma, hogy az Európai Parlamentnek túlhatalmi pozíciója van a jogalkotás terén, emellett kialakult egy zsarolási képessége is” – emelte ki a kuratóriumi elnök. Véleménye szerint a legnagyobb felelősséget politikai és jogi vonatkozásban is az államfők és miniszterelnökök viselik. A valódi uniós demokrácia kialakítására mindenek felett ők adhatnak garanciát – húzta alá.

Csizmadia László rögzítette, hogy

az Európai Bizottság (EB) feladata a jogszabályok szakszerű megfogalmazása az Európai Tanács irányelvei alapján, „se több, se kevesebb”.

Az EB nem hivatott arra, hogy az unió kormányzati szervének tekintse magát – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy az Európai Parlament kirívó létszámával hatalmas költséghordozó. Véleményeivel, döntéseivel ugyanakkor sokszor „köszönőviszonyban sincs” a tagállamok szuverenitását is garantáló alkotmányaival, jogszabályozásával. Sőt, azokat sérti – állapította meg.

Más minőségű árut kapnak a magyarok, mint a nyugati vevők

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta: az Európai Unió Petíciós Bizottságának Titkársága befejezte Csizmadia László kettős minőségű élelmiszerekről szóló beadványának vizsgálatát. Felidézte, hogy számos közép- és kelet-európai tagállamban laboratóriumi vizsgálatok igazolták az ugyanazon márkájú és csomagolású áruk közti különbségeket. Az eredmények alapján

a bizottság elismerte, hogy számos közép- és kelet-európai államban minőség- és összetételbeli eltérések vannak az azonos márkajelekkel ellátott termékek között.

A megtévesztésekkel kapcsolatos intézkedést,

annak minden költségével együtt ugyanakkor a tagállami hatóságokra hárítaná az EU

– folytatta a szóvivő. Hozzátette: a CÖF-CÖKA szorgalmazza, hogy ilyen esetekben

ha elismerik a kettős minőségű élelmiszerek jelenlétét, akkor az Európai Bizottságnak kellene pert indítania az adott cég ellen, hiszen egészségkárosodást is okozhatnak a silányabb minőséggel –,

,hozzáfűzve, hogy megnyugvással konstatálják az eddigi eredményt, de további lépéseket kívánnak tenni az ügyben.

Csizmadia László, a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke emlékeztetett:

az ügy 2017-ben indult, a válasz pedig csak most jött meg, ez is jól mutatja az uniós bürokráciát,

mert ott nem végzik elég gyorsan és hatékonyan a tevékenységüket.

Újabb javaslatok a multik felé

Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy egyre többen csatlakoznak a CÖF-CÖKÁ-val közösen indított, december 24-i boltzárat célzó kezdeményezésükhöz. Mostanáig a Lidl, a Rossmann, a Penny, a Montex, az OBI, az XXXLutz, a Diego és a Libri jelezte, hogy zárva tartja üzleteit december 24-én – mondta.

További javaslataik között szerepel, hogy a kereskedelmi áruházak munkavállalói rendeletben szabályozott módon, havonta egyszer áfával növelt beszerzési áron vásárolhassanak annál a cégnél, ahol dolgoznak. A szakszervezeti elnök hozzátette: ez minimális bevételkiesést jelent az áruházaknak, de növeli a munkavállalók és családjaik elköteleződését. A javaslatukat pedig azonnal megteszik a minisztériumnak. Emellett azt szeretnék elérni, hogy

a bolti munkavállalók egy többletnyereséghez kötött „nyereségjegyet” kapjanak, amit a cég nyereségéhez történő hozzájárulásukhoz kötnének.

A szakszervezeti elnök kitért arra is, hogy megkezdték egy olyan bolti értékelés kialakítását, ami az éttermek Michelin-csillagok szerinti osztályozására hasonlít. A minősítést a vásárló és egy olyan szakmai bizottság adnák, amelyben jelentkezés alapján bármely üzletlánc képviseltetheti magát az elbírálás folyamatában. Hozzátette, az élelmiszer-forgalmazást is a közjó érdekében kell alakítani, a lakosság szempontjait figyelembe véve.

Forrás: civilek.info / MTI / Magyar Nemzet

Fotó: civilek.info