Marcel Ciolacu már a tervezetek beterjesztésének napján azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
Az autonómiatervezetek parlamenti előterjesztése „az egyik legkeményebb lojalitási nyilatkozat a román állammal szemben”, amely azt jelzi, hogy a magyar közösség önrendelkezését a román állam keretein belül szeretné megvalósítani
– mondta Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke csütörtökön a magyar közmédiának annak kapcsán, hogy szerdán képviselői törvényjavaslatként három autonómiatervezetet nyújtott be a bukaresti képviselőházban.
Rámutatott: ezek a tervezetek nem először kerülnek a román parlament asztalára, mindannyiszor merev elutasításba ütköztek, így ezúttal sem fűz sok reményt elfogadásukhoz, de szerinte
az a cél, hogy végre érdemi párbeszéd induljon a románok és magyarok között Székelyföld területi autonómiájáról, illetve az erdélyi magyar közösség egészének kulturális önrendelkezéséről.
Leszögezte: az erdélyi magyarság képviselete már harminc éve rögzítette, hogy a magyar nemzeti közösség megmaradásának záloga az önrendelkezés, tehát az, hogy „saját ügyeiben maga dönthessen”. Hozzátette: Európában nagyon sok példa van különböző autonómiaformákra, és az erdélyi magyarság esetében is különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek: ahol kisebbségben, vagy vegyes környezetben élnek a magyarok, ott kulturális autonómiára van szükség, a Székelyföldön, ahol tömbben él a magyarság, területi autonómiát szorgalmaznak, amelyhez adminisztratív jogkörök is járulnak, elsősorban az, hogy
a magyar nyelv Székelyföldön egyenlő rangú legyen az állam hivatalos nyelvével.
Arra a felvetésre, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök már a tervezetek beterjesztésének napján azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől, elzárkózott az autonómiáról folytatandó párbeszédtől, „toxikus kezdeményezéseknek” nevezve az ezekre vonatkozó tervezeteket, Zakariás Zoltán azt mondta: sajnálatos, hogy a román politikai vezetők zsigerből az elutasítás pozíciójába terelik magukat, holott az érdemi vitára egyértelműen szükség van.
„Mi demokratikus, békés úton akarjuk elérni azt, amit szeretnénk. Tehát az, hogy a parlamenten keresztül próbáljuk ezeket a követeléseket elérni, azt mutatja, hogy mi a párbeszédre készek vagyunk” – mutatott rá az EMSZ elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi háborús helyzetben, egy választási év küszöbén nem tart-e attól, hogy az autonómiatervezetekről kiprovokált parlamenti vita magyarellenes közhangulatot teremt Romániában, az EMSZ elnöke azt mondta:
nem tudja, hogyan radikalizálódhatna a jelenleginél is jobban a romániai társadalom, miután a szélsőséges pártok már teljesen „irreális módon” radikalizálták a közbeszédet, a társadalmat, és ez a parlamentbe is beszűrődött.
Megjegyezte: az elmúlt 30 évben minden időszakban fel lehetett mutatni olyan érvet, amely szerint az adott pillanatban „nem időszerű” előhozakodni az autonómiaigénnyel, és rosszindulattal most is „hamis módon” kapcsolatba lehet hozni az autonómia ügyét a szomszédban zajló háborúval. Szerinte azonban a tervezetek előterjesztésének időzítése teljesen logikus, ugyanis a 2020-ban megválasztott parlament mandátuma utolsó évét kezdi jövőre, és
nem lehet tovább halogatni az autonómiapárbeszéd megkezdését.
Felidézte: mind a 2020-as választások után, mind pedig a 2021 végén az RMDSZ részvételével alakult kormánykoalíció programjában benne volt a kisebbségi törvénytervezet elfogadása, amely tartalmazott volna egy kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet.
„Eltelt a három év, és a kisebbségi törvénytervezet nem is került elő, nem is került megfogalmazásra, nem is került nyilván beiktatásra. Innentől kezdve a párbeszéd megkezdésére elő kellett szedni, és be kellett nyújtani ezeket a törvénytervezeteket. Tehát én meg vagyok győződve, hogy előbb-utóbb kerül olyan józan gondolkodású politikus, akivel lehet érdemi vitát kezdeni” – mondta az EMSZ elnöke.
MTI
Címlapkép: Illusztráció / Fotó: MTI/Veres Nándor
