„Az euró nem garancia semmire, és nem is aktuális kérdés, hiszen előbb a feltételeket kell újra teljesíteni. Bár érdemes mérlegelni a lehetőséget, most a legfontosabb, hogy tartós és stabil növekedési pályára álljon a magyar gazdaság” – mondta szombaton az iCon Intelligent Economy konferencián Sopronban Varga Mihály pénzügyminiszter.
A tárcavezető leszögezte, most józan mérlegelés kell a növekedéshez.
„Nincs a kormány asztalán gazdaságpolitikai hitvita, ezt meg kell hagyni azoknak a közgazdászoknak, akik kutatóintézetekben dolgoznak. A kabinet legfontosabb célja, hogy konkrét célokhoz rendeljen hozzá gazdasági eszközöket”
– mondta azon kérdésre, hogy a magasnyomású gazdaságpolitikával kapcsolatosan mi a kormány álláspontja. Majd kiemelte:
Természetesen abban nézetazonosság van, hogy az ország hosszú távú potenciális növekedését erősíteni kell, továbbá a hatékonyságot és versenyképességet is növelni kell.
Varga Mihály fontosnak tartja, hogy a növekedés a tavalyi év végén megindult, ám ezt úgy kell erősíteni, hogy közben tekintettel vagyunk az államháztartás helyzetére is. A tavalyi államháztartási hiány 6 százalék volt, így ebből kell kibontani azt a növekedési pályát, ami csökkenti is a deficitet. A pénzügyminiszter szerint a decemberi 5,5 százalék után januárra még tovább eshet az infláció, összehasonlításként: éves szinten 3 százalék ±1 százalékpont a jegybank toleranciasávja.
A kormánynak nincs árfolyamcélja, ellentétben a jegybankkal, ami inflációs és árfolyamcélokat is kitűzött – ebből a szempontból kell értelmezni a monetáris politika tevékenységét. A jegybanki döntéseket továbbra sem kívánom kommentálni. Általánosságban elmondható, ha egy kamatcsökkentés után erősödik az árfolyam, akkor lehet, a kelleténél óvatosabb volt a jegybank. Azonban az elmúlt napokra ez már nem igaz, hiszen a héten sajnos három havi mélypontjára került a forint.
A pénzügyminiszter úgy látja, ahhoz, hogy a gazdaságpolitika stabilitását a külföldi befektetők felé is lehessen érzékeltetni, szükség van bizonyos összhangra a monetáris és fiskális politika részéről.
Növekedés és egyensúly
A tárcavezető leszögezte, amikor nehéz idők vannak, a korábban elért eredmények megvédése a cél, a kormány ezeket megtartotta, az energiaválság és az infláció ellenére is, például a beruházásokat érintő adókedvezményekből nem tágítottak. „A beruházásokhoz kapcsolódó társasági vagy éppen iparűzési adókedvezményeit sem engedte el a kormány. A 9 százalékos társasági adót is megtartottuk, amely egy komoly versenyképességi előny, a kormány nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, amelyek emelnék a vállalkozások adóterheit.”
Ám szerinte most józan mérlegelés kell. A fiskális politika teszi a dolgát, a hosszú távú növekedést garantáló forrásokat nem zárják el, nem kockáztatják.
VARGA MIHÁLY A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCSBAN VÉTÓJOGGAL RENDELKEZIK, AMI GARANTÁLJA, HOGY TARTÓS ÉS KISZÁMÍTHATÓ NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN MARADJON A GAZDASÁG.
Varga Mihály arra a kérdésre, hogy miket vétózott meg eddig, kiemelte:
Ha olyan típusú kezdeményezés érkezik, ami nem szerepel a költségvetésben, vagy plusz igény jelentkezne és nincs meg a garancia a finanszírozásra, azokat haladéktalanul megvétózom”.
Leszögezte, minden tárcának preferencialistát kell megalkotnia:
Mondok egy példát. Az országos közúthálózat fejlesztési programra idén 20 milliárd forintot terveztünk. Amennyiben kapok egy olyan előterjesztést, ami ebbe a keretösszegbe belefér, azt elengedjük. Ugyanakkor, ha túllépi, és a szakterületi minisztériumban által leadott preferencialistában nem látjuk, akkor azt vétózni fogjuk. Hogy miért? Mert úgy gondoljuk, hogy a tartalékkeret most erre nem ad lehetőséget.
Ez a költségvetési bírálat a költségvetési munkacsoportban történik – melyek tagja Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is. A gazdasági és stratégiai kabinet ülése után a Pénzügyminisztérium megkapja az előterjesztést, és azt átnézzük államháztartási szempontból.
a gazdasági és a stratégiai kabinet döntése után költségvetési ellenjegyzés is szükséges.
Az euró nem megoldás
A pénzügyminiszter az iCon Intelligent Economy konferencia panelbeszélgetésén azt is elmondta, hogy
a költségvetés tervezésekor addig lehet nyújtózkodni, amíg a takaró ér. Picit túl lehet költekezni, de csak bizonyos kereteken belül. „A költségvetés nem rugaszkodhat el a reálgazdaságtól.”
A miniszter leszögezte, továbbra is közellenség az infláció. Amíg nem kerül vissza egy moderált környezetbe, ugyanakkor januárban szerinte – az online kasszák miatt akár napi szinten nyomon tudja kötni a kormány az árak alakulását – akár 5 százalék alatt is lehet már a havi infláció.
A fegyelmezett fiskális politikát folytatni kell, a hiányt, valamint az adósságot folyamatosan csökkenteni kell.
„Józan, fegyelmezett költségvetéssel tudunk rásegíteni a növekedésre.”
Ugyanakkor Varga Mihály szerint a hiányt drasztikusan nem lehet csökkenteni, mert az komoly károkat okozna. „Az államháztartási hiánynak nem 1, hanem 2 év alatt kell elérni a céltartományt”, szerinte a piac a 4, illetve 4,5 százalékos idei hányt el tudja fogadni.
Az adópolitikával kapcsolatban leszögezte, az soha nem önálló stratégia, „szerves része egy nagyobb gazdaság politikai összefüggésnek”. Majd emlékeztetett arra, hogy a magyar adórendszer versenyképes: „a külföldi tőkebevonzásban elsők vagyunk”.
„Versenyképes adórendszert ígértünk, azt hiszem, ezt teljesítettük” – összegezte.
Emlékeztetett, az államadósság szerkezete jelentősen javult: csökkent az állam devizaadóssága, az államadósság futamideje nőtt, átlagosan 6 évre, ami így sokkal biztonságosabb, valamint jelentősen nőtt a lakosság szerepvállalása is a finanszírozásban. „Az utóbbi esetén míg az elhibázott baloldali kormányoktól 3 százalékos szintet örököltünk, mára ez 21 lett. Az emberek megtakarításában komoly szerepet kap az állampapír”.
„Az euró nem cél, hanem eszköz”
„Az euró nem mindenhol sikertörténet.” Emlékeztetett arra, hogy a szlovák gazdaság nem lett sikeresebb az eurótól, sőt a magyar gazdaság ennek ellenére visszaelőzte.
„Tehát az euró nem garancia semmire. Ráadásul nem is aktuális kérdés, előbb a feltételeket kell újra teljesíteni. Ennek ellenére érdemes mérlegelni a lehetőséget, de a legfontosabb, hogy most tartós és stabil növekedési pályára álljon az ország.”
Kiemelt kép: AFP
