Be kell vallanom, hogy soha nem kedveltem Juszt Lászlót, sőt! Úgy gondoltam – és ma sem gondolom másként -, hogy a közepesnél kisebb tehetségű, ámde gátlástalanul törtető, aki messzemenően kihasználta a párttitkár-miniszterhelyettes Juszt apuci pozíciójából eredő előnyöket. De eddig azt hittem, hogy ha tehetség nem is adatott neki, azért megvan a magához való esze. Hát kérem, tévedtem.

Azt még csak megértem, hogy Lacika vérig sértődött a számára előnyös rendszer bukása miatt. Ki örülne annak, hogy ha elveszik előle a húsos fazekat? További sértettségre adhatott okot, hogy még az ellenzéki ATV-ben sem becsülték különösebben a „nagy ember” zsenialitását, gyorsan megszüntették „A TV ügyvédje” című műsorát és eltanácsolták a Pénz/Ügyek című műsorból is. Gondolom nem azért, mert igen nagy nézettséget hozott becses személye.

Ennek ellenére maradt a szakmában, igaz, már csak a periférián, de az is valami. Ha nem is a csúcson, de mégis képernyőn maradhatott, ami a történtek ismeretében nem is kis siker. Készíthetné szép nyugodtan nézett vagy éppen nem nézett műsorait, a kutya sem törődne vele. De nem, László vitéz folyamatosan kardot ránt, vagdalkozik ész nélkül, mondanom sem kell, hogy csak a keresztény-konzervatív politika és politikusok ellen. Fröcsög ha kell, ha nem, a gyűlölet mérgét folyamatosan köpködi magából. Ezt tette most is, amikor szinte boldogan kommentálta a brüsszeli elmebetegek akcióját, a NatCon konferencia betiltásának kísérletétét. Imígyen:

„»Egy mondat a zsarnokságról«. Függetlenül attól, hogy mit gondolok a brüsszeli hatóságok eljárásáról, a szélsőjobboldali rendezvény betiltásáról, majd engedélyezéséről, azért annak örülök, hogy ez a gátlástalan társaság, amelyik kormányzása minden percében a szabad véleménynyilvánítás, a más hangon megszólalók elhallgattatásán – Színművészeti Egyetem, művészek kitiltása városokból, ellenzéki lapok ellehetetlenítése, Klub rádió, másként gondolkodó pedagógusok kirúgása, a filozófusok elnémítása, a Nyitott száj, a Kriminális, a Tv ügyvédje megszüntetése, stb – most egy pillanatra megérezte, hogy milyen is az, ha nem beszélhet szabadon.”

Olyan nagyon nem lep meg ez a hazugságoktól hemzsegő kifakadás, nem az első és nem is az utolsó, ami Juszt kiszenved magából, ahogy egykori kollégám – nyugodjék békében – ilyen esetekben fogalmazott: Tőled még ez is jó. Csakhogy ez már tőle sem jó, mert a nyilvánvaló ferdítéseit még a gyengébb szellemi képességűek többsége sem veheti komolyan.

Először is: a konzervatív rendezvényt szélsőjobboldalinak titulálni mélységes butaságra, vagy inkább zsigeri gyűlöletre vall. Csakúgy, mint azt hazudni, hogy ez a társaság – és itt már jókora bakugrással csak a magyar kormányról ír – a szabad véleménnyilvánítás elhallgattatását emlegetni. Juszt se veszi észre, hogy éppen szabadon nyilváníthat véleményt. Mint ahogy szabadon lehet tüntikézni, naggyűlni amúgy Pjotr Vengerszkij (alias Magyar Péter) módra, lincshangulatban. Szabadon mocskolhatja a kormányt és személy szerint Orbán Viktort bármelyik nyikhaj az ellenzéki sajtóban, még egyiküket sem vitte el a fekete autó és egynek sem lőtte ki a szemét a rendőr.

Akkor sem lépett közbe a gonosz hatalom, amikor a zavaros fejű, de SZDSZ-es emlőkön nevelkedett csepűrágó fiatalok megszállták a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, mi több, miután megalakult az új, tovább működhetett a régi is.

Hogyan lehetetlenítettek el ellenzéki lapokat? Talán a Népszabadság nevű bolsevik orgánumra céloz? Az önmagát lehetetlenítette el, mikroszkópikussá faragva olvasottságát. Aki ellehetetlenítette őket – önmagukon kívül – az a gazdi, azaz az MSZP volt, akik eladták a lapot. Az orgánumot, amely az új tulajdonosnak csak veszteséget hozott, nem a gonosz kormány számolta fel. Az Index is úgy szűnt meg, mint a CEU – vagyis sehogy. Sőt, lett belőle egy Telex is. Ez aztán maga az elnyomás!

A Klubrádió ugyanígy önmagát számolta fel, nem tettek eleget a frekvencia megszerzése feltételeinek, és persze ma is léteztik, csak nem az éterben, hanem az interneten.

Hazugság a másként gondolkodó pedagógusok kirúgása is, mert nem a másként gondolkodókat, hanem a munkájuk elvégzését megtagadókat tették ki, joggal. Aki a semmittevést „polgári engedetlenségnek” nevezi és erre hivatkozva szemen köpi a hivatását, a gyerekek oktatását, nevelését, az ne csodálkozzon.

A megszüntetett műsorok pedig már a kutyát sem érdekelték, ezzel meg kellene barátkoznia Juszt Lacikának is. Persze nem teszi, mert a dolog az ő munkásságáról állít ki nem túl hízelgő bizonyítványt. Érthető reakció, csak éppen alaptalan.

Juszt úr drága! Legyen szíves tudomásul venni, hogy az üggyel kapcsolatban kifejtett hazugságai harmatgyengék. Ám ha mindenben igaza lenne is, egy tanácskozás betiltása akkor is bolsevik tempó lenne, ha véletlenül – ez persze lehetetlen – egy liberális eseményt érintene.

Mert szólásszabadság csak egyféle létezik, amely minden oldalt megillet. Akkor is, ha ez nem öröm Önnek.

Szerző: Ifj. Tóth György

Fotó: Juszt László Facebook-oldala