A kommunista diktatúra bukása óta magyar ember még nem volt pénzügyminiszteri pozícióban Romániában, emlékeztet Kelemen Hunor.
Keményen tárgyaltunk, leszögeztük, vállaljuk a felelősséget a pénzügyminisztériumon keresztül, de kell mellé a fejlesztési tárca is, hisz a kettőt párban vállalva tudunk tenni a közösségünkért – idézte föl hirado.hu-nak adott interjúban Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy véli, 2023 júniusában nélkülük is megvolt a kormánytöbbség, most ez nincs meg az erdélyi magyarok érdekképviselete nélkül. Hozzátette: akkor kinyomták őket a kormányból, másfél évre visszamenőleg voltak és vannak politikai értelemben kifizetetlen számláik.
– A kommunista diktatúra bukása óta magyar ember még nem volt pénzügyminiszteri pozícióban. Ezt a szintet meg kellett lépnünk. Most jött el a pillanat. Olyan tárcát vállaltunk el, amire még nem volt példa az elmúlt 35 év során egyetlen alkalommal sem, amikor kormányon voltunk
– mondta el Kelemen Hunor, hozzátéve: az RMDSZ eddig nem látta a teljes képet, de ez olyan tárca, ahonnan rálátása nyílik az embernek az egészre. „A pénzügyminisztériumban minden kormányzati előterjesztésnek meg kell fordulnia, hiszen pénzügyminisztériumi ellenjegyzés nélkül nem kerülhet a kormány asztalára. Az egészre való rálátás pedig teljesen új mozgásteret jelent számunkra. Emellett a miniszterelnök-helyettes politikai tisztséget is megszereztük a tárgyalásokon” – tette hozzá.
Tánczos Barnának, az új pénzügyminiszternek előre tervezhető pénzügyi adókörnyezetet kell megteremteni ahhoz, hogy a gazdaság növekedni és fejlődni tudjon Kelemen szerint, aki kiemelte:
az elmúlt 3- 4 évben, de különösen az elmúlt 10-12 évben nem volt stabil adópolitika, a pénzügyminisztérium kapkodott, hol itt, hol ott nyúlt hozzá a fiskális politikához is. Ez kiszámíthatatlanságot okozott a gazdasági szereplők életében.
„Szeretnénk visszahozni a tervezhetőséget. Az előző kormány túlköltekezte magát 2023 szeptemberétől, októberétől kezdődően. A költségvetést rendbe kell tenni, nagy felelősséget vállaltunk. Most szembesültünk a valódi számokkal a pénzügyminisztériumnál, ahol rosszabb a helyzet, mint amire számítottunk. Brutálisan nagy a közel 9 százalékos költségvetési hiány, és a román állam adóssága is megugrott az elmúlt években, igaz, messze van még a 60 százalékos kritikus határtól, de már 52 százalék felett jár. Ezzel a megnövekedett államadóssággal is szembe kell nézni, viszonylag nagy kamatokkal lehet csak kölcsönhöz jutni, drága a költségvetési deficit újrafinanszírozása” – mondta.
Az RMDSZ elnöke szerint nem kell sokkterápiát alkalmazni, mert hét éve van Romániának arra, hogy a mostani 8.9 százalékos költségvetési deficitről lejöjjön 3 százalékra.
„Őszintén beszélünk a társadalommal, elmondjuk, milyen helyzetben vagyunk, hol tartunk és hová akarunk eljutni, racionálisan elmagyarázzuk az embereknek, hogy nem lehet a végtelenségig többet költeni, mint amennyi a bevételünk, mert így a következő nemzedékek számára halmozzuk az adósságot, a számlát viszont előbb-utóbb valakinek ki kell fizetnie. A megszorításokat az állami szektorban, önmagunknál kezdjük. Úgy vélem, ezt, a tisztességes felelősségvállalást a polgárok nagy többsége elfogadja. Persze ettől az ember nem lesz népszerűbb” – jegyezte meg.
Romániában felborzolta a kedélyeket, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást. Ennek kapcsán Kelemen Hunor elmondta: azt kérte a koalícióban, hogy tavasszal még a húsvéti ünnepek előtt tartsák meg az elnökválasztást.
– Ezt le kell zárni a húsvéti ünnepek előtt, mert nagyon nagy a társadalomban a feszültség, nem szabad ezt fokozni. A dühös és mérges emberek majd a pecséttel a kezükben fognak igazságot tenni – tette hozzá.
Kelemen Hunor elmondta: Románia schengeni csatlakozásának fontos üzenete volt Bukarest számára is.
„Orbán Viktor ezt jó ideje megígérte, a magyar elnökség napirenden tartotta, az osztrákok és a hollandok meggyőzésében is szerepet vállalt. Másrészt kiválóak a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is. De látni kell, hogy az orosz-ukrán háború hatására felkorbácsolódtak az indulatok és az előítéletek a társadalomban. Időről-időre napvilágot látnak buta vagy tudományosnak tűnő köntösbe csomagolt »magyarveszélyt« vizionáló írások, amelyek azt hangoztatják, hogy a magyarok mindig is revizionisták voltak.
A háborús pszichózis felszínre hozta az előítéleteket, de alapvetően az emberek és a két ország közötti kapcsolat ma sokkal jobb, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Az elmúlt néhány esztendőben pedig komoly előrelépés történt, új perspektívák nyíltak, a miniszterelnökök rendszeresen találkoznak, kormányzati szinten a szaktárcák között is kiváló a kommunikáció. Előbb-utóbb eljön a nagy közös gazdasági projektek ideje is” – mondta el az RMDSZ elnöke.
Borítókép forrása: Székelyhon.ro/Gönczy Tamás
