Az Országgyűlés elnökének átadott petícióban kérte Szentkirályi Gábor történész és Domonkos László író, újságíró, televíziós szerkesztő, valamint Fejes Zsolt, a Nemzeti Történelemtanárok Társaságának tagja, hogy a törvényhozás nyilvánítsa január 8-át a magyarellenes népirtások emléknapjává.
A kezdeményezés az 1848–49-es szabadságharchoz kapcsolódik: 1849. január 8–11. között
román népfelkelők lerohanták és feldúlták a katonai védelem nélkül maradt Nagyenyedet.
A vérengzés áldozata mintegy 600–1000 magyar polgár volt, majd további, körülbelül ugyanennyi lakos halálra fagyott menekülés közben.
A barbár rombolásban elpusztult a város nagy része, beleértve a református kollégium épületeit, könyvtárát és felszerelését.
Magyarirtó hadjáratok
„Január 8-án adtuk át a nyilatkozatot; egy ezredes vette át, s megígérte, hogy eljuttatja azt a házelnöknek” – nyilatkozta a hirado.hu-nak Szentkirályi Gábor.
A történész elmondta: szeretné, ha ezen a napon emlékmenettel tisztelegnének az áldozatok előtt. Petíciójában Szentkirályi utal
a 18. századtól kezdve megismétlődő, s a 20. században is folytatódó magyarellenes népirtásokra is.
Megérdemelne egy emléknapot
Az emléknap megemlékezéseinek esetleges helyszínei kapcsán Domonkos kiemelte: Erdélyben a nagyenyedi kollégiummal szemben található egy szép emlékmű az 1849-es áldozatok egyik tömegsírjánál, és szintén Erdélyben a magyarremetei templomkertben is található hasonló emlékhely. Köröstárkány központjában emlékfal áll a magyarirtások tanúságaként.
Domonkos hozzátette:
„Egy központi megemlékezés a Szent István-bazilikában is történhetne,
gyászmisével – az a sok ártatlan áldozat, amelyet szörnyűséges körülmények között ezek a rémségek megköveteltek, bőségesen megérdemelné, hogy egy ilyen emléknappal hajtsunk főt az áldozatok előtt.”
A teljes cikk ITT olvasható
Címlapkép: Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Nagyenyed pusztulásáról- Fotó: Maszol.ro / Lőrincz Zoltán
