A biztosítók készültségben állnak, és várják, hogy a tulajdonosok bejelentsék kárigényüket.
Az utóbbi évek egyik legnagyobb árvize haladt végig az elmúlt napokban Magyarországon. Az árhullám levonulása után izzanak a biztosítótársaságok vonalai. Hogy milyen kártérítési lehetőségekre számíthatnak az árvízkárosultak, arról Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője adott tájékoztatást.
Már a Duna teljes magyarországi területén megkezdődött a folyó apadása, így pedig sorra térnek vissza a tulajdonosok az elárasztott ingatlanjaikba. Bár a biztosítók a lehető leggyorsabb kárrendezésre törekednek, ehhez szükséges az is, hogy a tulajdonos minél hamarabb felvegye a kapcsolatot a biztosítójával.
A biztosítók készültségben állnak, és várják, hogy a tulajdonosok bejelentsék kárigényüket.
A Mabisz kommunikációs vezetője hangsúlyozta: a biztosítók azt minősítik árvízi kárnak és biztosítási eseménynek, ha gáttal vagy védművel védett terület mögötti ingatlant ért károsodás. Ez alapfeltétel.
Tehát az ártérben vagy a hullámtérben épült ingatlanokban keletkezett árvízkárok nem minősülnek biztosítási eseménynek, azaz nem térít a biztosító az ilyen ingatlanok esetében.
Lambert Gábor a mostani időszakban az online bejelentési formát javasolja, mivel feltehetően nagy lesz az adott körzetekben az ügyintéző leterheltsége, így hosszabb lehet a várakozási idő. Viszont ha az érintettek online adják be a kárbejelentést és töltik ki a formanyomtatványt, utána már a biztosítón múlik, hogy minél előbb egyeztessen a károsultakkal arról, hogy mi a további teendő. Ami fontos, hogy a károsultak csatoljanak fényképfelvételeket a bekövetkezett károkról.
„Ezután a károk jellegétől és mértékétől is függhet, hogy a biztosító megelégszik-e a kapott felvételekkel, melyek alapján megajánlhat nekünk egy kártérítési összeget. Ha azt elfogadjuk, akkor már egy-két napon belül a számlánkon van az adott pénz” – mondta a szakértő.
Ha viszont nem fogadjuk el az ajánlatot, vagy a fényképek nem szolgáltatnak kellő információt, úgy szükség lehet arra, hogy a kárfelmérő kiszálljon a helyszínre, melyre általában 72 órán belül sor kerül, hacsak nem egy különösen komplikált esetről van szó – hangsúlyozta Lambert Gábor. Szerinte ez csak a bejelentések töredékénél fordul elő.
A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet a kármegelőzési kötelezettségre is. Ez azt jelenti, hogy ha tudni lehet, hogy az árvíz el fog árasztani egy adott ingatlant, akkor a kertből például minden mozdítható tárgyat biztonságba kell helyezni, ahogy a pincékben is magasabbra kell pakolni a korábban földön tárolt ingóságokat.
Ugyanez vonatkozik a gépjárművekre is, melyeket el kell vinni az árvíz sújtotta területről, amennyiben előre tudható, hogy árvíz közeledik. Lambert hozzátette, hogy amennyiben nem volt casco biztosítás a gépjárművön, kártérítés nem jár a tulajdonosnak.
Megugrott a biztosítást kötők száma az árvíz hírének hatására, azt azonban sokan nem tudják, hogy az ingatlanbiztosítások esetében van türelmi idő, ami 15–30 nap is lehet.
„Aki tehát akkor kapott észbe, amikor Bécset elöntötte az árvíz, az nagy valószínűséggel nem számíthat kártérítésre, még akkor sem, hogyha már érvényes szerződéssel rendelkezik” – hívta fel a figyelmet a kommunikációs vezető, aki hozzátette, hogy a biztosítást azért kötjük, hogy váratlan, előre nem látható események ellen próbáljunk magunknak fedezetet biztosítani, mint például egy hirtelen jött vihar.
„A biztosító arányosan térít, tehát a befizetett díjak arányában térít a teljes összegű kárhoz képest. Ez azt jelentheti, hogyha nem aktualizáltuk a szerződésünket, és az jelenleg nem a tényleges vagyoni helyzetünket rögzíti, azzal éves szinten bár spóroltunk tíz-húszezer forintot, kár esetén azonban több százezres vagy akár milliós kártérítéstől esünk el” – tanácsolta Lambert Gábor, aki hozzátette, hogy a szerződő fél év közben is bármikor kérheti szerződése aktualizálását.
Borítókép forrása: Facebook/Egyesület a Római partért
