No de kiből lesz, kiből lehet védőnő? És vajon a védőnők szeretik a gyerekeket? Ifj. Tóth György interjúja.

Önzetlen, áldozatos hivatás, család- és gyerekszeretet jellemzi a védőnői szolgálatot. Olyan hivatástudatot követel tőlük ez a munka, ami a legtöbb segítő szakmához képest is különleges. De kiből lesz, kiből lehet védőnő? A választ Várfalvi Mariannától, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének (MVSZSZ) elnökétől kaptuk meg.

***

Ami a szükséges végzettséget illeti, érettségi után a jelentkezők felsőoktatási képzés keretében vehetnek részt 4 éves egészségügyi főiskolai (BsC) képzésben, sőt már létezik egyetemi szintű védőnői képzés (MsC) és tudományos fokozat is szerezhető.

Van viszont egy nem kevésbé fontos része a rátermettségnek, ez pedig az emberi tényező.

Védőnőnek lenni hivatást jelent, elköteleződést az emberi élet védelme, az édesanyák, szülők segítése, a gyermekek egészségének védelme, a család intézménye mellett. A mi hivatásunk életre szóló, aki ebbe belekóstol, megszereti, az innen megy nyugdíjba, sőt sokan még nyugdíj után is képesek szolgálni, mert aki ott van egy kistelepülésen és generációkat gondozott, őt mindig meg fogják állítani az utcán, vagy bekopogtatnak hozzá.

***

A védőnők munkájáról sokan azt hiszik, hogy csak gyermekgondozást jelent, holott az egész család a felelősségük, a várandós anyukától a csecsemőn át a testvérekig, szülőkig, sőt nagyszülőkig. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a testi ,de a lelki egészséggel is törődniük kell, így a családokban, egyes emberekben zajló lelki folyamatokkal, krízishelyzetekkel is tisztában kell lenniük, hogy felismerjék és kezeljék a problémásabb helyzeteket, vagy megfelelő további segítséghez segítsék a tanácsra, kezelésre szorulókat. Ki segíti, irányítja a védőnők mindennapi munkáját?

Pár évvel ezelőtt létrejött a védőnői mentorrendszer a vármegyei kórházaknál, és három vidéki egyetem keretében, akik a védőnői feladatok elvégzésében, új feladatok megszervezésében, szakmai kérdésekben segítik a területen és az iskolákban dolgozó védőnőket. Ők segítik a pályakezdőket, vagy a pályára több év után visszatérőket is, hiszen tapasztalt kollégáktól leshetik el a fiatalok a hivatás gyakorlás módszereit, tanulhatják meg a problémás esetek kezelését, értelmezhetnek jogszabályokat.

Ilyen szakmai mentorrendszer  csak a védőnők ellátás esetében létezik, szükség is van rá, hiszen a védőnők sokféle egészségügyi és élethelyzettel találkoznak, amiben más szakmák bevonása, vagy egyéb intézkedés szükséges.

Mind a szakmai munkában, mind pedig a hétköznapi gyakorlati kérdésekben vagy az újabb rendelkezésekben irányítják, támogatják, információval látják el a dolgozó védőnőket, és ha valakinek kérdése, problémája van, tanácsot tudnak kérni a mentortól. De ők látják el az egyéb munkáltatói feladatokat is.

Nem túlzás, ha azt állítom, hogy a védőnő egy időre szinte családtaggá válik, hiszen csak akkor képes valaki hasznos útmutatóval szolgálni, ha jól ismeri a védenceit.

Valóban szükséges ez a bizalmi jelenlét, mert csak a családi viszonyok és életkörülmények ismeretében gondoskodhatunk arról, hogy a gyermekvárás, az új családtag  boldog, egészséges gyermek legyen. Tudnunk kell a családtagok esetleges káros szenvedélyeiről is, látnunk kell, hogy az apróságot megfelelően gondozzák-e, nem szenved-e szükséget valamiben a család, mert csak akkor tudunk személyre, családra szóló tájékoztatást és segítséget adni, őket a nekik legmegfelelőbb döntéseket, változásokat meghozni.  Ez pedig azt is jelenti, hogy nem egyszeri, hanem rendszeres, meghatározott életkorokban és élethelyzetekben látogatjuk a családot.

A védőnők munkája során a rendszeres kapcsolattartás a családban, közösségi programokon és a tanácsadóban is lehetséges.

Tudjuk, hogy a magyar ember a világon a legokosabb és nem szereti, ha beleszólnak az életébe. Vannak-e ilyen gondjaik?

Tavaly a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, ismertebb nevén a KINCS végzett egy kutatást arról, hogy a lakosságnak mi a véleménye a védőnői szolgálatról.

Nagyon-nagyon jó eredményeket kaptunk, egy öt fokozatú skálán 4,5, 4,8-as értékkel. Azt hiszem, hogy büszkék lehetünk erre.

Egyébként a védőnők elfogadottsága még tovább erősödött, amióta az egészségügyi alapellátásról szóló törvényben rögzítve van, hogy a kisgyermeket nevelő állampolgároknak kötelességük együttműködni a védőnőkkel meg a háziorvosokkal. A védőnő a már említett részletes körülményeket és az egészségi állapotot ismerve és a család kérdéseit, igényeit figyelembe véve tudja a gondozást megtervezni és megvalósítani. Ez a kapcsolattartás pedig kétirányú, mi védőnők a szülők, a családtagok együttműködésére építünk, ebben támogatjuk, fejlesztjük őket.

Jó kapcsolatra, élő, aktív, őszinte párbeszédre törekszünk. Vannak olyan szempontok és gondozási módszerek, az ellátás folyamatában, amiket csak személyes, otthoni látogatással lehet megalapozni.

A látogatásokat legtöbbször egyeztetjük a családdal, figyelembe véve az ő időbeosztásukat. Alkalmazunk ugyanakkor más kapcsolattartási formákat is a modern technológia eszközeinek köszönhetően. Főleg, ha ez meggyorsítja a személyes találkozás nélkül is megoldható kéréseket, kérdéseket.

Másrészt léteznek a családok számára jól megközelíthető védőnői tanácsadó helyiségek, ezeket az önkormányzatok biztosítják. Ez már lassan 110 éve így van. El lehet oda jönni, vannak tanácsadási időpontok, jöhet az anyuka a gyermekkel, vagy a várandós édesanya a párjával, vagy egy gyermeket tervező pár, ott a tanácsadóban komoly szakmai felszerelés mellett tudunk szűrővizsgálatokat is csinálni nekik, vagy olyan egészségi tanácsokat adni, amire szükségük van éppen.

Tudom, hogy a védőnői szervezet nem politikai intézmény, így magánemberként kérdezem, mi a véleménye arról, ami az Egyesült Államokban folyik? A születés pillanatáig elvégezhető abortuszról, azaz valójában csecsemőgyilkosságról beszélek.

A védőnői szolgálatnak a megalapításakor az egyik fő célkitűzése volt a nemzet számbeli gyarapodásának elősegítése. A másik a csecsemőhalandóság és anyai halandóság csökkentése, a harmadik pedig, hogy a tudatlanság és a babonák ellen küzdjünk. Tehát teljes mértékben az élet- és az egészségvédelem érdekében végezzük a szolgálatunkat, ez a hivatásunk, én magam személy szerint is ugyanezt vallom.

Így el sem fogadhatom a születés pillanatáig megengedett abortuszt. Az életvédelem a fogantatástól kezdődik, ezt Magyarország Alaptörvénye és sarkalatos jogszabályok rögzítik. Ez nem politikai, hanem erkölcsi kérdés.

Magyarország  jó példa arra, hogy 1992-től létrehozták a Családvédelmi Szolgálatot, amelyben speciálisan felkészített védőnők dolgoznak a válsághelyzetbe került anyáknak, pároknak. Egyik fő feladatuk, hogy hogyan lehet egy krízishelyzetben lévő  nőt abban segíteni, hogy vállalja a magzat kihordását, megszülje gyermekét. Ebben az országban, ebben a kultúrában nem szabad, hogy egy nő azon gondolkozzon, hogy az utolsó pillanatban egy egészséges életet kioltson, közben ezt a kisbabát örökbe is adhatná és egy olyan szerető családi környezetbe segítheti, ahol az életét és a boldogulását is biztosítják.

Az ember nem létezhet szeretet nélkül, és nagyon nehezen birkóznak meg azok a fiatalok az élettel, akiknek nem adatott meg a szerető családi környezet.

Nem elsősorban az ételen és a ruha márkáján múlik egy gyermek boldogsága, hanem azon, hogy szeretetben, testi, lelki és szociális biztonságban, elfogadó, támogató környezetben nőjön fel. Ezt megvonni egy gyerektől, mi több, magát az életét kioltani,  nem tudjuk támogatni, elfogadni, sokféle segítséget ajánlunk az életet elfogadó döntéshez.

Magyarországon szerencsére idáig nem fajultak a dolgok, de azért érik támadások az életvédelmi szabályokat. Dühödten támadták az abortuszpártiak azt az előírást, hogy abortusz előtt kötelező meghallgatni a magzat szívhangját, megnézni az ultrahangos felvételt és tanácsadáson venni részt.

A magzati élet védelméről szóló törvény végrehajtása azt  írja elő, hogy a krízishelyzetben lévő nőnek – lehetőleg párjával – két alkalommal kötelező tanácsadáson megjelenni. Először a kismama lehetőségeit ismertetjük, a többféle igénybe vehető támogatást és segítséget, az örökbe adás lehetőségét és feltételeit. Ha netán anyagi gondokról van szó, a kismamának tudnia kell, milyen hatalmas családtámogatási háttér támogatja a gyermekvállalást.

Segítünk a kapcsolati háló és a segítő civil, egyházi és karitatív szervezetek összegyűjtésében a bajbajutott nő közelében, vagy azon túl is, hiszen vannak olyan otthonok, ahol védelmet, biztonságot kapnak a családból, vagy bántalmazó párkapcsolatból menekülő anyák.

Csak másodjára, ha a döntését fenntartja, kerülnek szóba az abortusszal kapcsolatos kérdések. Ez szerintem nagyon fontos és azt is tudni kell, hogy akkor, amikor ezt a törvényt hozták, nagyon magas volt az abortuszok száma, 80-90 ezer abortusz történt évente, most 22 ezer. Ez is sok, de ennyi év sok munkájával nagyon sokat tudtunk elérni. Ezen persze még tovább kell dolgozni.

Én a fentieken kívül a Váratlan élet című film megnézését is kötelezővé tenném, sokakat elriasztana a magzat megölésétől.

Ami még ezzel kapcsolatban nagy feladatunk, a prevenció és felvilágosítás. A védőnői szolgálatnak az a fő küldetése, megelőzni a bajt. A családvédelmi szolgálatos védőnők, az iskolai védőnők, a területi védőnők bejárnak iskolákba és feladatuk az, hogy a fiatalokat felkészítsék a felelős párválasztásra, a felelős szexuális életre, és hogy minden tanulónak, minden gyereknek, de minden felnőttnek is legyen ismerete arról, hogy ebben a szituációban hogyan kerülhetők el a váratlan fogamzások.

A két nem közötti tisztelet, az együttélés, a párválasztás felelős döntés és elköteleződés, ami ma nem könnyű.

Azért is fontos a megelőzés, hogy a fiatalok és tanácsot kérők idejében és hiteles forrásból hozzájussanak a családtervezéssel, az emberi élet védelmével, a gyermekáldást támogató, vagy éppen gátló, életmóddal kapcsolatos ismeretekhez, módszerekhez. Ilyen foglalkozásokat a védőnői tanácsadókban, iskolákban, táborokban, közösségi programokon, és a Kormányhivatalok erre kialakított tanácsadóiban tudnak tartani.

Kitolódik a párválasztás, a házasságkötés ideje, így a gyermekvállalásé is. Ha pedig később jön az első gyerek, lehet, hogy végül kevesebb születik, mint amennyit eredetileg terveztek volna.

Zárásként egy nagyon buta kérdés: a védőnők szeretik a gyerekeket?

A méhen belül fejlődő új életet, a gyerekeket, felnőtteket, idős embereket, mindenkit. Még a kamaszokat is, pedig némelyiküket elég nehéz megérteni és szeretni. Viszont van olyan munkatársunk, aki vállaltan éppen ezzel a korosztállyal foglalkozik a legszívesebben.

A védőnők dolga a szeretet közvetítése, értékének átadása.

A Magyar Védőnők Szövetsége és a Védőnőkért, új szülők és újszülöttekért Alapítvány együttműködésében készült rövidfilm a védőnői  szolgálat fennállásának közelgő 110. és Hungarikummá nyilvánításának jövőre 10. évfordulójára, ebben beszéltek munkájukról, hivatásukról.

A Kopp Mária Intézetben bemutatott film itt nézhető meg:

Kiemelt kép: Civilek.Infó grafika