A gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál – mondta évértékelő interjújában az agrárminiszter.

A gazdák bíznak a jövőben, amit az is jelez, hogy hatalmas a túligénylés a beruházási pályázatoknál – mondta Nagy István agrárminiszter. Az igények minél nagyobb mértékű kielégítésére a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrást most kell felhasználni, közben pedig a kukorica minőség-ellenőrzési eljárásának felülvizsgálatát is elvégzik, hogy a magára találó gabonapiacon a jövőre nézve elejét vegyék az ideihez hasonló árletörési próbálkozásoknak.

A tárcavezető rámutatott: az elmúlt években nagy kihívásokkal szembesülő szántóföldi növénytermesztésben idén – ha az aszály miatt nem is lett jó a terméseredmény – több tekintetben normalizálódott a gabona- és olajosnövények piaca.

„A tavalyi év második felétől nőtt a magyar gabona exportdinamikája, ami annyi stabilitást hozott, hogy a 2023-assal szemben az idei nyári aratás előtt már nem jelentkeztek raktározási problémák. A piaci helyzet hazai konszolidálását segítette, és most is segíti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalom fenntartása is. Számunkra az is jó hír, hogy az ukrán gabona már 88 százalékban tengeri útvonalon hagyta el a kikötőt, ami pedig Európába érkezik, az a tőlünk távolabbi piacokon köt ki.

Eközben pedig az állattenyésztés nagyon jól teljesít, amiben szerepük van az alacsonyabb gabonaáraknak, de a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítségnek is” – mondta Nagy István.

A miniszter közölte azt is, hogy a magyar sertés-, baromfi- és tejágazat teljesítménye európai uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első tíz hónapjában, valamint emelkedett a juh- és szarvasmarha-élőállat export mértéke is. „A baromfiszektorunkban a madárinfluenza okoz gondot, különösen a víziszárnyas ágazatban. A brojlerhizlalás nagyon magas fokon integrált, és hagyományosan jól teljesít. Javulónak látszanak a pulykaágazat lehetőségei, ami rá is fér, mivel ott hosszabb ideje lejtmenet volt tapasztalható, most viszont a lengyel állománypusztulás utat nyitott a magyar pulykának Európa piacain, sőt, még a csirkések is profitálnak ebből, mert a magyar pulykaágazat nem bírta kielégíteni a megnövekvő igényeket” – mutatott rá.

Nagy István a gondokról is beszélt. Elmondta, hogy a növénytermesztésben a felvásárlási árak még nem érték el azt a szintet, ami a gazdák döntő hányadának jövedelmezőséget eredményezett volna.

„Ami fontos, hogy akik tudtak változtatni, akár sikeresen diverzifikálták termelésüket, ott gyakran pozitív lett az eredmény. Erre utal például a szója vetésterületének megduplázódása vagy az, hogy komoly szakmai diskurzus folyik a rövidebb tenyészidejű kukoricák szerepének növeléséről a termelésben. Ilyen helyzetben felértékelődik a jövedelempótló agrártámogatások szerepe, a rekordmértékű előlegfizetés sok gazdálkodó számára jelentett idén érdemi segítséget” – magyarázta.

A pályázati túligénylésekkel kapcsolatban Nagy István elmondta: az látszik, hogy a teljes támogatási ciklusra szánt beruházási forrásokat most kell felhasználni, hogy ezt a soha vissza nem térő alkalmat, ami a magyar mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a feldolgozóipar és az élelmiszeripar fejlődéséhez vezet, maximálisan ki tudjuk használni.

„A helyzet érzékeltetésére néhány szám: a teljes ciklusra eredetileg 480 milliárd forintot terveztünk az élelmiszeripar fejlesztésére. Ebből most 200 milliárdot hirdettünk meg, és kis és nagy projektekre együttesen beérkezett több mint 760 milliárdnyi igény. Ezért most azt tervezzük, hogy a rendelkezésre álló összes keretet felhasználjuk erre a célra, vagyis nem 200 milliárdra hirdetünk eredményt. A rendkívüli mértékű túligénylés igaz az állattenyésztési telepek korszerűsítésére is. Itt a 200 milliárd forintos keretre 860 milliárdos pályázati támogatási igényt adtak be a gazdák” – magyarázta a helyzetet a tárcavezető, hozzátéve:

mindebből az látszik, hogy a gazdák felismerték: a hozzáadott értéket kell növelni, mert ha a magyar búzaszem az ukrán búzaszemmel versenyez, akkor veszítünk.

„Ám ha a magyar feldolgozott termék van a mi oldalunkon, akkor jó eséllyel mi leszünk a nyertesek” – tette hozzá.

A teljes interjút a Világgazdaság oldalán olvashatja el

Borítókép: Nagy István agrárminiszter
Forrás: MTI/Bodnár Boglárka