Ma tartotta gazdasági évnyitó rendezvényét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Puskás Aréna konferenciatermében. Az eseményen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is bejelentéseket tett.
Orbán Viktor miniszterelnök a rendezvényen aláhúzta: a magyar gazdaság alapvető elemei nem fognak megváltozni.
„Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya”
– fogalmazott a kormányfő. A kormányfő felidézte legutóbbi ígéretét, a két- és háromgyerekes nők adómentességét, ami hosszú távon épül bele a rendszerbe. Nem lesz megváltoztatható hosszabb távon is – emelte ki Orbán Viktor.
Szerinte ez azt is jelenti, hogy az adórendszer alacsony adófizetéssel, családalapításra és munkára ösztönöz.
A miniszterelnök szerint ez az év az áttörés éve, áttörni csak támadással lehe. A kamara és a kormány kapcsolata kapcsán emlékeztetett, hogy volt egy megállapodás köztük és a szervezet között, öt pontos vállalást tettek. Az öt pontból négyet teljesítettek, az első az adócsökkentés volt, ennek jegyében a társasági adót kilenc százalékra csökkentették. A második pont a hitelezés beindítása volt, a harmadik az egymillió új munkahely teremtése, amit senki se hitt el akkor.
Emlékeztett rá, hogy korábban abban is megállapodtak Parragh László volt elnökkel, hogy legyen a kormánynak kifektetési politikája, legyen a munkanélküliségi ráta négy százalék alatt, továbbá a beruházási ráta 25 százalékra emelkedjen. Jelentős vállalati adócsökkentés is a megállapodás része volt, azóta hat százalékkal csökkent az adóék.
Orbán szerint ha a vállalkozásokat nem támogatják és nem teszik világossá, hogy ők működtetik a gazdaságot, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni fog. A kormány értéknek tekinti a vállalkozások munkáját.
Azt tervezik, hogy a 2024 évhez képest 1330 milliárddal több pénzt pumpálnak be a vállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba, ez ötven százalékkal nagyobb összeg, a múlt évhez képest.
Azt is jelezte, hogy nem mondhatunk le a külföldi működtőkéről, mivel a technológia váltása zajlik a világgazdaságban. Hangsúlyozta, hogy azok a működőtőke beruházások jók, amik segítik a technológia váltását.
A kormányfő beszélt a költségvetésről is, ami kapcsán jelezte: az elsődleges egyenleg nulla körüli lesz, nem mehet mínuszba, ez jelenti a kormány mozgásterét. Jelezte: a választás minden évében csökkentették a hiányt, ami jól mutatja, hogy elkötelezettek a deficit tartása mellett, ebből nem engednek.
A miniszterelnök az uniós csúcsról elmondta, hogy jó oka volt arról, hogy vétózzon. A dokumentum arról szólt, hogy még több pénzt és fegyvert kell küldeni Ukrajnába. Magyarország három évig nem küldött pénzt és fegyvert, most hogy az amerikaiak is ezt a pozíciót vették fel, magyar részről feladni ezt az álláspontot bűn lett volna.
Orbán szerint a magyar gazdaság húszmilliárd eurót elvesztett a háború három éve alatt, ez nagyon komoly vérveszteség. Hangsúlyozta, nem lehet engedni a szirénhangoknak, aki támadja a magyar álláspontot, az amellett van, hogy még több pénzt küldjünk. A magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mondta, a NATO-n keresztül képesek vagyunk az ország biztonságát garantálni.
A kormányfő szerint lesz amerikai-magyar stratégiai megállapodás, ami jó lesz a magyar gazdaságnak, még akkor is, ha lesz vámháború, ami persze vérveszteséget fog jelenteni. Olyan megállapodás kell, ami ezt a hatást csökkenti, vagy teljesen a nullára mérsékli. Ezen a készülő adómegállapodás segíthet.
Orbán Viktor a világrend átalakulásáról azt mondta, hogy teljesen új logikára kell átállnia Európának. Eddig az EU-nak az volt a legfontosabb szabály, hogy a hiány három százalék alatt legyen, azonban a versenytársak nem ezt csinálják.
Eljött a pillanat, hogy ennek a következményeivel szembesüljön Brüsszel.
Most Németországon van a figyelem, mert ami ott történik, az a minta Európában. A németek pedig súlyos döntést hoztak, az a terv, hogy nyolcszázmilliárdos csomagot hoznak létre infrastrukturális és védelmi fejlesztésekre. Ugyanakkor kifejtette, hogy ez a pénz nincs meg, tehát hitelből kell finanszírozni. Az, hogy ez jó lesz-e nekünk középtávon, nem lehet megmondani, de rövid távon biztosan jó lesz. A magyar gazdaság ugyanis ezer szálon kötődik Németországhoz. Az viszont érdekes lesz, miszerint csak úgy tudják megszavaztatni a gazdasági csomagot, hogy még a mostani parlamenttel fogadtatják el, amelynek még meg van a kétharmada, az újnak már nincsen.
A miniszterelnök szerint a német megoldás át fogja törni a maastrichti szabályokat. A német eladósodás után majd az egész Európai Unió eladósodása következik. A magyar alaptörvény azonban ezt nem teszi lehetővé, tehát itt lesznek még viták.
A kormányfő szerint az egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot Európa akarja majd finanszírozni a mostani tervek szerint, miközben gyorsító pályán fel akarják venni őket az Európai Unióba.
„Ebben biztos vagyok: a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő kiemelte: mindenkit arra biztat, vegyen részt a kormány véleménynyilvánító szavazásában.
A miniszterelnök szerint mindenkivel kereskedni kell a gazdasági semlegesség alapján és nem szabad abba a helyzetbe kerülni, mint az Európai Unió, amely elszigetelődött Amerikával és Kínával szemben és Oroszországgal szemben is.
„Ők szigetelődtek el, Magyarország ennek nem része” – válaszolta a kritikákra, miszerint hazánk a partvonalra kerül. Úgy látja, ezért is kell béke, Magyarország ugyanis nem bír ki még három évet, ami alatt húszmilliárd euró ment ki a magyar gazdaságból. Minden cent uniós forráshoz Magyarország hozzá fog férni, úgy ahogy most is érkeznek a pénzek. Megismételte, hogy ez a áttörés éve lesz a magyar gazdaságban.
Nem lesz több budapesti beruházás egyelőre, a vidéket fejleszti a kormány. „Vannak futó beruházások, de többet nem tudunk indítani” – tette egyértelművé Orbán Viktor, aki szerint most a területfejlesztésre helyezi a hangsúlyt az állam. Úgy látja, hamarosan a keleti országrész elérheti fejlettségben a nyugati életszínvonalat.
„Jó irányba megyünk, de a hosszú távú sikerhez rövid távon is sikerek kellenek” – többek között erről beszélt a konferencián Nagy Elek, aki kitért a mesterséges intelligencia kérdéskörére is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke továbbá kiemelte a tudásalapú gazdaságfejlesztés fontosságát.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a világgazdaság átrendeződése.
Az idei a gazdasági áttörés és a fordulat éve,
ugyanakkor az év elején még „kapkodtuk a fejünket”. A tárcavezető szerint az országok fejlesztő államokká válnak, Németország is erről döntött. Ez teljesen új, ezt Amerika indította el.
A miniszter szerint az amerikai vámoknak nem az a célja, hogy drágább legyen az import. Hanem az, hogy a gyárak költözzenek haza. „Ez logikus, mi is ezt csináljuk” – mondta. Nagy Márton megjegyezte, hogy Németországban vége a fiskális konzervativizmusnak, amerikai nyomásra felébredtek. Szerinte le kell számolni a fiskális konzervatizmussal.
A magyar gazdaságpolitika is fejlesztő állam, amit a Száz gyárak és a Demján Sándor-program is megcélzott. Hangsúlyozta, hogy egyértelmű a fordulat a magyar gazdaságban, ennek több pillére van:
- rekord magas a foglalkoztatás
- a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető
- öt százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasab értékek között van az EU-ban
- 2024-ben rekord éve volt a turizmusnak
- folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben
- új és használt autók piaca lendületben van
- az építőipar fordulni fog, a megrendelésállomány húsz százalék fölött van.
Szerinte a bérekben már visszaadták azt, amit az infláció elvett, sőt, minden jövedelmi csoportban javul a családok pénzügyi helyzete. Ezt támasztja alá, hogy 2022-höz képest már 8,7 százalékkal nőttek a reálbérek. A jövedelmi szinten is ezt látni.
Egy kivétel van, ami rövid távon gondot okoz, az az infláció, amivel foglalkozni kell.
A kormány ezért jelentett be egy három fokú akciótervet, ennek első eleme az önkéntes ármérséklés, a második az árrés csökkentése, a harmadik az árstop bevezetése.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: „Minden nagy gazdasági térség kihívásokkal küzd, egyelőre csak Amerika tartja magát”. Jelezte: az európai gazdaság az elmúlt évtized legkisebb növekedését produkálja. A kínai gazdaságban ugyanakkor még mindig van növekedési lendület, amit a demográfia és a hitelpiac árnyalhat.
„Ha nem vigyázunk, az infláció újra pusztítóvá válik”
– figyelmeztetett, ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak többségében ma gyorsul az infláció. A világpiacon ismét növekednek az élelmiszerárak, az étkezési olaj 17, százalékkal növekedett, miközben a cukor ára érezhetően csökkent, ez azonban nem jelent meg a fogyasztói árakban.
Európa több területen is jelentős kiadásnövelésre készül. Az Európai Bizottság a védelmi kiadásokat a GDP 4,5 százalékára szeretné növelni, nyolcszázmilliárd eurós programot indított az uniós testület.
Varga Mihály szerint a versenyképesség hiánya az infrastrukturális források hiányából is fakad, miközben Amerika növelte ezeket a forrásokat, Európában csökkentek.
Egyre nagyobb fókusz kerül a hosszú távú finanszírozási költségek alakulására, ezek mindenhol növekednek. Magyarország esetében is az a helyzet. Varga Mihály szerint a költségvetési gazdálkodásban érdemi javulás történt, Magyarország az ötödik legnagyobb javulást érte el az unióban. A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is jelentősen és tartósan javul.
„Magyarország elindult a növekedés irányába”
– mondta a negyedik negyedéves GDP-adatról, ami az uniós középmezőnybe tartozik. A beruházásokra rátérve jelezte, hogy a beruházási ráta a legjobbak között van az unióban, azonban a magas energiaárak és a keresleti bizonytalanság komoly gátat jelent.
Az MNB elnöke szerint a következő hónapokban egyre szélesebb lehet a magyar gazdaság növekedése. Ennek legfontosabb eleme jelenleg a fogyasztás. A vállalatok likviditása jelentős, a pénzügyi szektor tőkeellátottsága erős, ezek mind a növekedést támogatják.
Orbán Viktor miniszterelnök beszédét itt nézheti vissza:
Forrás: hirado.hu, Magyar Nemzet
Címlapkép: Budapest, 2025. március 8. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Gazdasági évnyitó 2025 rendezvényen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán Budapesten, a Puskás Arénában 2025. március 8-án. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
