Péntek reggel Orbán Viktor volt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának vendége. A miniszterelnök ismertette a legfrissebb kormányzati döntéseket, kitért az árrésstop bevezetésére, illetve az Ukrajna EU-tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazásra is.

„Számos gazdasági történést figyelhetünk meg, amik miatt az áraknak csökkennie kellett volna” – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban. A miniszterelnök elmondta, hogy többször is négyszáz forint alatt volt az euro, de csökkentek az energiaárak is, ennek pedig meg kellene jelennie az árakban. Mint jelezte, a kereskedők tettek javaslatot az árcsökkentésre, azonban az minimális lett volna, amivel a kormány nem volt elégedett.

Az árrésstopról elmondta, hogy van ennél durvább beavatkozási forma is. A kormányfő közölte, hogy a termelők kétszáz forintért adja el a tejet, azt pedig 550-600 forintért adják el a kereskedők.

Az árrés szabályozásával azt mondják meg, hogy nem lehet több tíz százalék, amit rátesznek a beszerzési árra, a termelőkre pedig nem lehet visszahárítani az árcsökkenés hatását.

A miniszterelnök szerint ez a 30 áru, amiből a családok legtöbbet vásárolnak. A kormányfő szerint a kereskedők ki fognak találni valamit erre a döntésre, de erre a kormány is reagálni fog. Mint mondta, ha ezt kiterjesztik minden élelmiszerre, akkor az nem fogja növelni az élelmiszerinflációt.

A kormány meggyőződése Orbán Viktor tájékoztatása szerint, hogy a gyermekek megszületésének és felnevelésének az a kulcsa, hogy az anyák biztonságban érzik-e magukat. A miniszterelnök szerint a legjobb az lenne, ha a nők életerős, keresni tudó férfiakra támaszkodhatnának. Ám ha ez nincs, egy válás után jó eséllyel a gyermeknevelés összes terhe a nők vállát nyomja.

A kormány a mostani döntéseivel, az adócsökkentésekkel az édesanyákon szeretne segíteni.

Mint mondta, ez egy hungarikum, ilyen sehol a világon nincs. A nyugati civilizációban úgy gondolkodnak, hogy a személyi jövedelemadó egy egyéni ügy, azonban ez nem igaz, ugyanis az emberek családban élnek.

A miniszterelnök elmondta, hogy az a méltányos, ha valaki gyermeket vállal, az ne kerüljön rosszabb anyagi helyzetbe, mint az, aki nem vállal gyermeket. Szerinte kell még néhány év, és nagyon közel lesznek ahhoz, hogy rövidtávon sem jár rosszabbul az, aki gyermeket vállal.

Nem kérdés, hogy hosszabb távon a családban élés boldogabbá tesz és anyagilag is jobb

– tette hozzá.

Szót ejtett arról is, hogy 2025 az áttörés éve, és a béke felé mozdul el a világ, aminek a kedvező gazdasági hatásai vannak, és ez teremti meg a gazdasági áttörés lehetőségét. Azonban jelenleg még átmeneti időszakot élünk, így a kedvező hírek mellett továbbra is akadnak kedvezőtlenek is.

A beszélgetés során szóba került Ukrajna európai uniós tagsága is. A miniszterelnök elmondta, hogy a népszavazási szavazólapon egy rövid, egyértelmű mondat szerepel majd, de annak pontos megfogalmazása még folyamatban van. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Ukrajna belátható időn belül nem csatlakozik az EU-hoz, Orbán úgy reagált:

Brüsszel akár egy-két éven belül megindíthatja a tagsági eljárást.

A miniszterelnök szerint például Szerbia csatlakozása jelentős előnyt hozna Magyarország számára, míg Ukrajna esetében úgy véli, az uniós tagság inkább gazdasági terhet jelentene, mivel az ország csak „vinné a pénzt”.

Az ukrajnai háború kapcsán Orbán Viktor kijelentette, hogy az Európai Néppárt – amelynek korábban a Fidesz is tagja volt – az EP leginkább háborúpárti frakciója, amely a Tisza Pártot is magában foglalja. Kiemelte, hogy velük szemben áll a Fidesz és a KDNP, de a békepárti oldalon állónak nevezte a Mi Hazánkat is.

Azok a miniszterelnökök, akik mögött szocialista-néppárti koalíció van, azok háborúpártiak.

Magyarország és Szlovákia háborúellenes – jelentette ki a kormányfő a jövő heti uniós csúcs kapcsán. Mint mondta, továbbra sem lehet tudni, hogyan finanszírozzuk a védelmi fejlesztéseket. A kormányfő szerint ebben az ügyben két tábor van: a hitelfelvevők csoportja és a saját forrásból finanszírozók. Magyarország esetében az alaptörvény nem támogatja a közös hitelfelvételt, de erről az Országgyűlésnek csütörtökig mondania kell valamit.

Az interjú végén Orbán Viktor jelezte, amellett érvel, hogy ne menjenek bele abba, hogy az unió tagállamai közösen vegyenek fel hiteleket.

Forrás: Magyar Nemzet
Címlapkép: Facebook / Orbán Viktor