Magyarországhoz hasonlóan több tagállam sem ért egyet azzal, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz vagy még több támogatást kapjon. Az Európai Tanács ülésein Magyarország egyedül vétózott, azonban az ellenállást eddig nem megkockáztató, de elégedetlen tagállamok körében is egyre nő a feszültség. Az ülésterem előtti folyosókon egyre többen támogatják a magyar miniszterelnököt, ez az álláspont pedig hamar formát is ölthet. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a migráció témájához hasonlóan itt is beigazolódhat, hogy nekünk volt igazunk.

Március 20-án rendezték meg az Európai Tanács legutóbbi ülését, ahol az Európai Unió tagállamainak vezetői azért gyűltek össze, hogy Ukrajna további támogatásáról, valamint az EU versenyképességének javításáról tárgyaljanak. A testület mostani ülésére két héttel az előző rendkívüli ülés után került sor, ahol Orbán Viktor miniszterelnök megvétózta az Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatot.

Ezúttal sem alakult másképp, a miniszterelnök előre leszögezte, hogy most sem fog támogatni semmilyen Ukrajnáról szóló közös nyilatkozatot, és ígéretét be is váltotta. A 27 tagállam közül egyedül Magyarország élt vétójogával a tanácsban, hogy megakadályozza, hogy az unió még több pénzt és még több fegyvert adjon Ukrajnának.

 „Nem kell megijednünk attól, hogy most egyedül vagyunk, mert később még kiderülhet, hogy nekünk volt igazunk – ahogy az a migráció esetében is történt”

– nyilatkozta a vétó másnapján Orbán Viktor.

Magyarország miniszterelnöke szerint az Európai Uniónak nincs elég pénze rá, hogy Ukrajnát katonailag és gazdaságilag tovább finanszírozza. A magyar vétó miatt az Európai Uniónak nincs közös álláspontja Ukrajna további támogatásának kérdésében, emiatt pedig Volodomir Zelenszkij ukrán elnök éles hangnemben kelt ki Magyarországgal szemben az Európai Tanács ülésén.

Magyarország miniszterelnöke szerint a tanács üléstermébe lépve csak Magyarország érvel Ukrajna uniós tagsága ellen, de a folyosókon többen is egyetértenek velünk, előbb-utóbb ezek a hangok pedig bekerülnek a tárgyalóterembe is.

Orbán Viktor szerint a kijózanodás hamar be fog következni.

„Amint minden ország kiszámolja Ukrajna támogatásának a gazdasági következményeit saját magukra nézve, változni fognak az álláspontok”.

A tanács ülésein elegendő egyetlen ország ellenvetése is a döntések megakadályozásához, így ahogy az már a múltban is megtörtént, több ország is elkerülve a konfrontációt, Magyarországra hagyja az ellenállás feladatát. De vajon melyek lehetnek azok a lehetséges szövetséges országok, amelyeknek a leghamarabb változhat meg a véleménye javunkra?

Szlovákia

Robert Fico szlovák miniszterelnök a március 6-i rendkívüli EU-csúcs előtt szintén vétóval fenyegetett, mivel Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját. A szlovák miniszterelnök két héttel ezelőtt végül mégsem vétózott, mivel elérte, hogy a közös nyilatkozat szövegében felszólítsák az Európai Bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy „fokozzák erőfeszítéseiket a gázszállítás kérdésének működőképes megoldása érdekében, figyelembe véve a Szlovákia által felvetett aggályokat”.

Mivel a nyilatkozat ellenére Ukrajna pénteken csapást hajtott végre a Szlovákia felé gázt szállító infrastruktúrára, ezért könnyen lehet, hogy Robert Fico jóindulata is végleg elfogyott.

Olaszország

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a napokban szögezte le, hogy szó sem lehet róla, hogy olasz csapatok menjenek Ukrajnába békefenntartó feladatot ellátni, és a többi európai állam ez irányú kezdeményezését is kockázatosnak és haszontalannak nevezte.

Egybehangzó sajtóértésülések szerint szintén Olaszország, valamint Spanyolország ellenállása miatt bukik el az EU terve, hogy megduplázza az Ukrajnának szánt éves katonai támogatás összegét. Ukrajna uniós csatlakozásának is Olaszország lenne az egyik legnagyobb anyagi vesztese.

Hollandia

Ha nem is közismert, de Hollandia az egyik rekordernek számít a közös európai uniós döntések megvétózásában. Az ország lakossága egy 2016-os népszavazáson egyszer már 61 százalékos többséggel utasította el az EU és Ukrajna gazdasági társulási megállapodását.  A jelenlegi holland kormánykoalícióban Orbán Viktor egyik legrégebbi szövetségesének, Geert Wilders pártjának, a Holland Szabadságpártnak van a legnagyobb szava, így Dick Schoof holland miniszterelnök is hamar változtathat álláspontján.

Ausztria

Alig három hete, hogy Ausztria új kancellárja, Christian Stocker elfoglalta hivatalát, ám a kormányzást nehéz helyzetben kezdheti meg. Egy hárompárti, kevés kérdésben egyetértő koalíció élén kell kormányoznia, miközben az ország messze legnépszerűbb pártja az előző választást is megnyerő, de ellenzéki szerepbe kényszerülő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Ausztria az előrejelzések szerint idén Európa egyik leggyengébb gazdasági növekedési adatát produkálhatja, miközben nagyon érzékenyen érintette az Oroszország irányából leálló energiatranzit. A szorongatott anyagi helyzetben Stocker kancellár a székével játszik, ha további költségekbe veri Ausztriát.

Csehország?

Ősszel parlamenti választásokat rendeznek Csehországban, melynek toronymagas esélyese a Patrióták Európáért EP-képviselőcsoportot Orbán Viktorral közösen alapító Andrej Babis, volt cseh miniszterelnök. A jelenlegi cseh miniszterelnök, Petr Fiala Ukrajna egyik elkötelezett európai támogatójának számít, ám az utóbbi években kormánya sokat veszített népszerűségéből. A felmérések alapján ősszel Andrej Babis kerülhet kormányra, akinek pártjától jobbra álló lehetséges koalíciós partnerei egyöntetűen ellenzik az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Facebook/Orbán Viktor