Hetek óta rovarfertőzés pusztít a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában. Bár az irtás már zajlik, sőt lassan a végéhez is ér, egyelőre nem tudni, a 400 ezer kötetet számláló állomány mekkora része érintett, rongálódott meg.
Az „elkövető” a kenyérbogár, amely korábban csak az élelmiszeriparban volt rettegett, a klímaváltozás miatt azonban már máshol is felbukkant.
Rovarinvázió miatt átmenetileg bezár a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
A kenyérbogár elsősorban az élelmiszereket károsító rovar, gyakori a pékműhelyekben és az élelmiszerüzletekben, de az sem ritka, hogy a konyhában is megjelenik. Magyarországon két típusa terjedt el: a nagy és a kis kenyérbogár. Körülbelül kettő és tizenegy milliméter hosszú, fekete és rozsdavörös színű, szárnyas, kitinpáncélos állatka.
A kenyérbogár a meleg hőmérsékletet kedveli, tartósan 20 Celsius-fok felett nagyon jól érzi magát, jól szaporodik.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint több szakértői csapat vizsgálódott az ügyben, akik kijelentették, hogy a kenyérbogár az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed, így került Pannonhalmára is.
Mint mondta, a fertőzött könyvtár kifejezetten hűvös terem volt, a klímaváltozás hatására azonban felmelegedett: ez tette lehetővé, hogy elszaporodjon a bogár. Bár korábban az élelmiszeriparban volt ismert, a pannonhalmi könyvtárban azért tudott pusztítani, mert a régi könyvek gerincén lévő állati enyveket fogyasztja.
A kenyérbogár főleg magas hőmérsékleten tud jól szaporodni, mivel fejlődési ciklusa akár száz napig is eltarthat 25 Celsius-fok alatt. Szaporodásuk ennek ellenére folyamatos, jelenlétük nem köthető konkrét évszakhoz. Egy nőstény lisztbogár életében akár ötszáz petét is lerakhat, ezekből egy–három héten belül kikelnek a lárvák.
A peték rendkívül ellenállók, akár a bontatlan csomagolású élelmiszereket is megfertőzhetik,
hiszen képesek átrágni magukat az alufólián. A lárvák jellemzően a padló- és falrepedésekben bábozódnak be, de előfordulhatnak a plafonon is. A legnagyobb kárt a lárvák okozzák, a bábból kifejlődő kifejlett rovar (imágó) már kevésbé jelent veszélyt az élelmiszerekre.
A kenyérbogár ragadozó életmódot folytat, így elsősorban nem a gabonaféléket vagy más élelmiszereket, hanem más kártevőket, például a lisztmolyt fogyasztja. Ugyanakkor az sem ritka, hogy saját fajtársait is elfogyasztja. Az élelmiszerüzemekben és a konyhákban egyaránt fontos az alapos átvizsgálás, különösen a lisztet és keményítő tartalmú élelmiszereket kell ellenőrizni.
Borítókép: Kenyérbogár által megrongált könyv a rovarinvázió miatt átmenetileg bezárt Pannonhalmi Fõapátsági Könyvtár klasszicista teremkönyvtárában 2025. május 23-án. A fertõzést a kenyérbogár (Stegobium paniceum) elszaporodása okozta. A könyvtárat a fertőzésmentesítés idejére, június 1-jétõl be kell zárni előreláthatólag 7 hónapig.
Forrás: MTI/Krizsán Csaba
