Túlélte a bizalmatlansági indítványt Ursula von der Leyen.
Az Európai Parlament csütörtökön délben szavazott Ursula von der Leyen bizottsági elnök sorsáról, miután bizalmatlansági indítványt terjesztettek be ellene a koronavírus-vakcinák beszerzését övező titkos tárgyalások miatt.
Bár az eredmény csak a voksolás után vált ismertté, a mai döntés előzménye hetek óta éles politikai vita volt Európa-szerte. Strasbourgban 175 képviselő szavazott a felmentésére irányuló indítvány mellett, 360 ellene, 18 pedig tartózkodott. A 720 képviselőből 553-an jelentek meg szavazni. Az indítvány elfogadásához 357 szavazatra lett volna szükség.
Jelzésértékű azonban, hogy annak ellenére, hogy élvezte saját Európai Néppártjának, a szocialistáknak, a Renew liberálisainak és a Zöldeknek a támogatását, ezeknek a csoportoknak néhány EP-képviselője nem jelent meg szavazni.
Az ügy középpontjában egy román EP-képviselő, Gheorghe Piperea indítványa állt: szerinte Von der Leyen titkos sms‑eken keresztül tárgyalt a Pfizer vezérigazgatójával. Emiatt állítólag átláthatósági szabályszegés történt, ezért bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő.
A háborúpárti Manfred Weber, Magyar Péter gazdája is kiállt a német vezető mellett. Von der Leyen poszton maradása ugyanis elengedhetetlen az Ukrajna‑ és háborúpárti irányvonal folytatásához. Más frakciók viszont éleződő kritikával fogalmaztak meg korrupciós és átláthatósági aggályokat.
Az sms‑botrány hátán ott húzódik az a kérdés is, hogy a Bizottság miért nem őrizte meg vagy hozta nyilvánosságra az üzeneteket – az EU‑bíróság elmarasztalta Von der Leyenék mulasztását, az európai ombudsman pedig korábban is bírálta az átláthatóság aránytalanságát.
Von der Leyen az uniós intézményeket védve azt állította, hogy az indítvány mögött Oroszország és összeesküvés-elméletek állnak, és szerinte ezek célja az EU megbuktatása.
Ursula von der Leyen negatív megítélése nemcsak a most napirenden lévő Pfizer-ügynek köszönhető, hanem tükrözi a közép-európaiak véleményét az Európai Unió migráció- és háborúpárti vezetéséről is. Az EU intézményei, különösen az Európai Bizottság jogállamisági problémákkal is küzd, ahogy azt a Nézőpont Intézet elemzése is bemutatta – írja a Nézőpont Intézet.
Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte, hogy nem támogatja Von der Leyent.
Borítókép forrása: Facebook / Hidvéghi Balázs
