Az egységes székely-magyar rovás helynévtáblák első igénylője a Vas megyei Celldömölk volt, ahol a bevezető utak mellett elhelyezett táblák avatása 2011 január 7-én történt ünnepélyes keretek között. Sorrendben a második település a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva volt, ahol viszont már korábban, 2010 szeptember 3-án felállították a táblákat.
Azóta majd 11 év telt el és a Kárpát-medencei különböző tájain immár 300 településen, több mint ezer egységes formában készült közúti tábla jelzi a nemzet egységét és összefogását, valamint népszerűsíti ősi írásunkat a székely-magyar rovást. Mindez a közhasznú Rovás Alapítvány szervezésében, de a helyi közösségek akaratából – valódi civil kezdeményezésként – a polgárok, egyesületek, báráti társaságok, cégek és önkormányzatok támogatásával valósulhatott meg határon innen és túl.
A Trianoni Békediktátum aláírásának 101. évfordulóján ünnepélyes keretek között avatta fel a város vezetése és a Rovás Alapítvány képviselői a székely-magyar rovással készült helynévtáblákat. A Kárpát-medencében a 300. helyszín Dombóvár, ahol az egységes formában készült táblákat kihelyezték – a táblaállítás kezdeményezője még a múlt évben a Dombóvári Trianon Emlékbizottság volt.
Sípos László a Rovás Alapítvány elnöke rövid beszédében kiemelte: „A rovás helynévtábla felállítása a nemzeti összetartozás kifejezésén, az identitás erősítésén, valamint a nyelv- és hagyományápoláson túl remélhetőleg támpontot is jelent az itt lakók és az ide érkezők számára a rég áhított magyar szellemi megújuláshoz. Ezért a Rovás Alapítvány bízik abban, hogy aki a táblákra feltekint, nem csak büszke lesz nemzeti írásunk múltjára, hanem a rovásjeleket maga is hamarosan tanulni és alkalmazni fogja.”
Forrás: erdely.ma
