A Nézőpont Intézet Egyetemkutató Műhelye összesen 14 780 felsőoktatási hallgató megkérdezésével végzett átfogó kutatást az egyetemeken. A minta reprezentatív a megújult egyetemek hallgatóira, nem, kor, munkarend és finanszírozási forma szerint. Az adatfelvétel 2025 júniusában készült. A kutatás szerint a hallgatók többsége elégedett azzal az egyetemmel, amit választott, és úgy érzi, hogy megfelelően felkészítik a leendő hivatására.
A felsőoktatás nem csupán az akadémiai világ belügye, hanem a tudásalapú társadalom és az innováció egyik legfontosabb pillére – fejti ki a Nézőpont Intézet a legfrissebb kutatásában. Felhívják a figyelmet arra, hogy
az egyetemek működése közvetlenül hat a gazdasági növekedésre, a munkaerőpiaci versenyképességre és a fiatal generációk felemelkedési lehetőségeire is.
Az elmúlt években lezajlott átalakulásnak köszönhetően ugyanakkor a megújult intézmények szélesebb szakmai és gazdasági mozgástérrel rendelkeznek, ami kedvezőbb környezetet teremt a hallgatóknak. Mint írják, a kutatásuk azt bizonyítja, hogy az egyetemek élni tudtak ezekkel a lehetőségekkel.
Jó választások, tartós kötődés
A felsőoktatásban nagy érték, ha a hallgatók utólag is helyes döntésnek érzik az intézményválasztásukat. A kutatás szerint a hallgatók majdnem négyötöde (78 százalék) újra ugyanazt az egyetemet választaná, ahol jelenleg tanul. Ez a mutató rendkívül erős bizalmi és lojalitási üzenet: azt mutatja, hogy a fiatalok nemcsak rövid távon elégedettek, hanem tartós kötődést alakítanak ki intézményükhöz.
Ez a fajta bizalom hosszabb távon stabilitást ad az egyetemeknek, hiszen a végzett hallgatók elköteleződése sokszor alumnitámogatásban (a volt hallgatók valamilyen szponzori tevékenységében), közösségi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon az intézmény jó hírének erősítésében is megnyilvánul.
Az intézményi lojalitás különösen fontos a felsőoktatási versenyhelyzetben. A hallgatók körében mért magas arány azt jelzi, hogy a megújult egyetemek képesek voltak olyan oktatási környezetet kialakítani, amely hosszú távon is megerősíti a hallgatói választást.
Magas ajánlási arány
A hallgatói elégedettség egyik legerősebb mutatója az ajánlási hajlandóság. A kutatás szerint a diákok háromnegyede (76 százalék) szívesen ajánlaná barátainak és ismerőseinek az egyetemét. Ez a mutató kiemelkedően fontos, hiszen a személyes tapasztalat a legmeggyőzőbb érv: a továbbtanulás előtt álló fiatalok döntéseit sokszor az idősebb hallgatók és a friss diplomások véleménye befolyásolja.
Az ajánlási arány magas szintje azt mutatja, hogy a hallgatók elégedettsége túlmutat az egyéni élményen: közösségi szinten is pozitív képet alakítanak ki intézményükről. Ez a felsőoktatás nemzetközi versenyképessége szempontjából is kulcsfontosságú.
A globalizált felsőoktatási piacon, ahol a hallgatók külföldi és hazai lehetőségek közül is választhatnak, az intézmények jó híre döntő szerepet játszik a tehetségek vonzásában. Ez a magas ajánlási hajlandóság ezért nem csupán belső elégedettséget tükröz, hanem hozzájárul a magyar egyetemek külső vonzerejének erősítéséhez is. Érdemes kiemelni, hogy az ajánlási mutató nemcsak a jelenlegi hallgatói generációt érinti, hanem hosszú távú hatása is van: ha egy intézmény rendszeresen magas elégedettségi szinteket ér el, az megalapozza a következő generációk beiskolázását, erősíti a márkaépítést, és segít a nemzetközi hallgatók megszólításában is.
Ugyanakkor a kutatás arra is rávilágít, hogy a diákok harmada (32 százalék) tervezi, hogy tanulmányai egy részét külföldön folytatná. Ez egyszerre jelzi a nyitottságot a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a magyar felsőoktatás nemzetközi beágyazottságának fontosságát.
Mindez különösen aktuális az Erasmus-ügy fényében: miközben a hallgatók elégedettek a megújult magyar egyetemekkel, Brüsszel mindent elkövet, hogy korlátozza a hozzáférésüket a programhoz. Ez a kettősség rávilágít arra, hogy a megújult egyetemek belső erősödése és a hallgatói elégedettség növekedése mellett a nemzetközi kapcsolatok akadályoztatása valós kockázatot jelent, amely hosszú távon a diákok mobilitási lehetőségeit is befolyásolhatja.
Felkészülés a hivatásra
Figyelemre méltó még, hogy a hallgatók közel háromnegyede (74 százalék) úgy érzi, tanulmányai valóban felkészítik a választott szakmája gyakorlására.
Ez azt mutatja, hogy az egyetemek képzései a diákok szemében nem pusztán elméleti tudást adnak, hanem olyan gyakorlati kompetenciákat is, amelyek a munkaerőpiacon közvetlenül hasznosíthatók.
A diplomások munkaerőpiaci sikeressége szempontjából ez kulcstényező: ha a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemen megszerzett tudásuk hasznosítható, az közvetlenül növeli az intézmények hitelességét és vonzerejét is.
A hallgatói életminőség szempontjából a lakhatás az egyik legfontosabb tényező. A kutatás szerint a diákok jelentős része jelenleg szülőknél vagy albérletben él, miközben mintegy tízezer hallgató jelezte: szívesen költözne kollégiumba.
Ez világos jelzés arra, hogy a felsőoktatási infrastruktúra bővítésében a kollégiumok fejlesztésének kiemelt szerepet kell kapnia. Pozitívum ugyanakkor, hogy a kollégiumban lakók közel háromnegyede (73 százalék) elégedett a körülményekkel, ami azt mutatja, hogy ahol a szolgáltatás elérhető, ott megfelelő minőséget nyújt.
A budapesti hallgatóknak különösen fontos kérdés a lakhatás, hiszen az albérletárak tartósan magasak. Erre kínálhat megoldást a Diákváros-projekt, amely több ezer új, korszerű és megfizethető férőhelyet hozna létre a fővárosban. A kutatás szerint ugyan a budapesti hallgatók egyelőre csak egynegyede (24 százalék) hallott a kezdeményezésről, de akikhez eljutott a híre, azok körében elsöprő (91 százalék) támogatottságot élvez.
A felmérés eredményei egyértelműen jelzik: a megújult egyetemek sikeres pályán haladnak.
A hallgatók többsége elégedett a tanulmányaival, erős kötődést mutat intézményéhez, és szívesen ajánlaná azt másoknak is. A Nézőpont szerint fontos figyelmeztető jel, hogy a magyar hallgatók harmada külföldön is szeretne tanulni, miközben a brüsszeli döntések éppen ezen lehetőségeiket korlátozzák. A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Tisza Párt ugyan állítólag híresen jó brüsszeli kapcsolatokkal rendelkezik, mégsem tett semmit a diákok jogainak helyreállításáért.
Címlapkép:
Elsõ évfolyamosok eskütétele a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanévnyitó ünnepségén 2025. szeptember 5-én.
MTI/Balogh Zoltán
